Aktualitások

Tisztelt Ügyfelek!

A Bárka Család- és Gyermekjóléti Központ 2024. január 08-tól az alábbi nyitvatartási időben látogatható:

Hétfő:  12:00 – 18:00

Kedd:  08:30 – 17:00

Szerda:  08:30 – 17:30

Csütörtök:  08:30 – 17:00

Péntek:  08:30 – 13:00

 

Budapest, 2024. január 08.

Valkóné Tyukodi Mónika

szakmaiegység-vezető

Bárka Kőbányai Humánszolgáltató Központ
Család- és Gyermekjóléti Központ

(1104 Budapest, Mádi utca 86.)

 

Tisztelt Lakosok!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy Intézményünk adományokat nem tud fogadni a vírushelyzetre való tekintettel. Állunk rendelkezésükre telefonon vagy személyesen, hogy adományaikat mely szervezetekhez tudják eljuttatni.

 

Budapest, 2021. december 15.

Valkóné Tyukodi Mónika

szakmaiegység-vezető

Bárka Kőbányai Humánszolgáltató Központ
Család- és Gyermekjóléti Központ

(1104 Budapest, Mádi utca 86.)

 

 

 

Kreatív elfoglaltságok otthon

Most, hogy az iskolai oktatási forma átszerveződött a járvány miatt, biztosan sok szülő számára fejtörést okoz, hogy mivel kössék le a gyerek figyelmét a felszabadult időben. Az alábbi kreatív tevékenységekhez semmi különleges előkészület és eszköz nem szükséges, mégis szórakoztatják a gyerekeket akár órákon át.

  1. Krumplinyomda

Néhány szem krumpli biztosan akad a spájzban, festék pedig a gyerekszobában. Egyetlen gyári nyomda sem lehet olyan izgalmas, mint amit a gyerkőc maga faraghat ki. A félbevágott krumpliba egyszerűbb formákat, csillagot, de ügyesebbek emberkét, kutyát, cicát, lényegében bármit véshetnek egy késsel. Fontos, hogy legyen szülői felügyelet a gyermek mellett. Lehet kísérletezni sütemény kiszúró formákkal is. Utána festékbe kell mártani a krumplit, és már jöhet is a móka.

Sógyurma

Gyurmázni jó, ezt mindenki tudja, még a legkisebbek is órákon át elvannak a puha anyag gyömöszölésével, a nagyobbak pedig akár aranyos dekorációt is készíthetnek a gyurmából. A tészta elkészítése nagyon egyszerű, két rész liszthez 3 rész sót kell adni, valamint annyi vizet, hogy gyurma állagú anyagot kapjunk.  Ha akad otthon ételfesték, akkor abból is lehet tenni a vízbe, így különböző színű gyurmákat is készíthetünk, de a kiszáradt sógyurmát utólag is meg lehet festeni.

  • Karckép

Hozzávalók: sima fehér papír, zsírkréta, tempera, karcoló eszköz: kötőtű, akár hurkapálca vagy fogpiszkáló, stb.

A sima papírt össze-vissza színezzük ki minél több színű zsírkrétával. Lehet csíkokban, vagy körkörös mozdulatokkal. A lényeg, hogy ne maradjon “szabad” felület. Ezután fessük le egy kiválasztott színű tempera festékkel. Hagyjuk megszáradni, majd a karcoló eszközzel rajzoljunk rá. És kész is van.

https://www.youtube.com/watch?v=3QcIgAjulx0
  • Kavicsfestés

A kavicsfestés az egyik legkedveltebb kreatív alkotó tevékenység a gyerekek (és felnőttek) körében.
Akár egy kirándulás alkalmával összegyűjtött kavicsokból remek díszeket készíthetünk a gyerekszoba polcaira. Nincs szükség másra csak festékre. Tisztítás után el is engedhetjük a képzelőerőnket és bármit megfesthetünk a kavicsra. Katicát, tulipánt, házat, kutyát. Egy teljes mesét meg lehet festeni kövekre amit, aztán el is mesélhetünk a szülőknek.  Festés után érdemes védőlakkal lefújni a kavicsokat, hogy még tartósabb legyen az alkotás.

https://www.youtube.com/watch?v=r0LVlIRPkbE
  • Geoboard / Geotábla

A geotábla remek kikapcsolódás a gyermeknek mindamellett, hogy kézügyességet és kreativitást fejlesztő játék is. Hozzávalók: Fa tábla, szögek, kalapács, háztartási gumik. A fa táblába verjétek be a szögeket (ez lehet rajzszög, de akár térképtű is), szülői felügyelettel! Kisebb gyerekek esetében a szülő végezze el ezt a feladatot. A szögeket érdemes szépen egyvonalban (sorban és oszlopokban) beverni. Ha készen van, indulhat is az alkotás! Csak a képzelet szabhat határt! Lehet szép csillagokat, különböző geometriai formákat alkotni. Nagyobbakkal betűket, számokat, összetettebb képeket.

https://www.okosjatek.hu/kreativ_otletek_gyerekekkel_kreativ_otletek_otthon

Tankó Borbála, óvodai és iskolai szociális segítő

Testtudat fejlesztés

Testséma kialakítása, fejlesztése - Képes vagy rá fejlesztőház

Mi is az a testtudat?

A testtudatnak több rétege van: az első, hogy tudatában vagyunk annak, hogy meddig tart a testünk, hol van most pontosan a kezünk és a lábunk, anélkül, hogy odanéznénk, tudom, hogy a lábam hozzáér a földhöz. A gyermek megtanulja testrészeinek elhelyezkedését, nevét, funkcióját. Nem lököm fel a másikat, nem megyek neki az ajtófélfának.

A második, hogy képes hallás vagy vizuális utánzás alapján olyan testhelyzeteket felvenni, amelyek újak (testfogalom). 

A harmadik, hogy tudatában van a teste akarattal mozgatható részeinek, az izmoknak, és képes szándékosan megfeszíteni vagy ellazítani egy-egy izomcsoportot (testséma).

Tehát a testtudat (testkép, testfogalom, testséma) fejlesztésekor a gyermekeknek először a saját testrészeikkel kell tisztában lenniük ahhoz, hogy megértsék a jobb-bal irányokat, s azt papíron (síkban) is felismerjék és alkalmazzák. Ez elengedhetetlenül fontos az olvasás-írás megtanulásához.

Otthon végezhető játékok, feladatok

A testséma fejlesztés egyik legfontosabb kelléke egy nagyméretű tükör!

  • Saját test megfigyelése tükör előtt: a testrészek megnevezése, megérintése tükör előtt.
  • Testrészek megnevezése tükör nélkül: (pl. egy nagyméretű csomagolópapíron a gyermek átrajzolása, majd a testrészek berajzolása)
  • Bekötött szemmel érintse meg a megnevezett testrészét.
  • Testrészek megnevezése érintéssel: Hol szúrt meg? Egy kis játékméhecskével a szülő megérinti valahol a gyermeket. A gyermeknek meg kell mondania és mutatnia, hol szúrta meg a méhecske. Ülve, hason és háton fekve stb. is játszhatjuk. Ha így már jól megy, végezhetjük bekötött szemmel is.
  • Tükörjáték: nevezd meg, hogy melyik testrészemet érintettem meg, és te is mutasd meg magadon!
  • Hiányos emberrajz kiegészítése.
  • Ember kirakó.
  • Arc összerakás – papírból összeilleszthető arcok (akár újságbók kivágott képek).
  • Melyik testrészhez melyik tárgy illik, keresd meg! (Pl. láb – cipő, kéz – ceruza, fej – sapka)
  • Mondókás testséma fejlesztés (http://www.otthonifejlesztes.hu/mondokak/mozgasos-mondokak)

Bal fogalmának kialakítása: Jelöljük meg egy piros szalaggal a gyermek bal kezét.

„A bal oldalam az, ahol dobog a szívem!”

Jobb fogalmának kialakítása: A jobb kezünket bemutatkozásra használjuk:

„Ez a bemutatkozás jobb kezed!”

Interneten elérhető online segítő oldalak

http://www.otthonifejlesztes.hu/uncategorized/testreszek-gyakorlasamondokakkal

http://www.otthonifejlesztes.hu/orientacios-kepessegek/testtudat-fejlesztese-3

http://www.gyermekmozgasfejlesztes.hu/content/hol-füled-hol-az-orrod

Koósné Kocs Dorottya, fejlesztőpedagógus

Bezárva! Avagy a karantén frusztráló hatása!

bezárva | BorsOnline - Sztárhírek - Pletyka - Krimi - Politika - Sport

Bezárva..Kinek mi jutott erről az eszébe, vagy mit gondolt róla addig, ameddig valójában meg nem tapasztalta valóságos hatását. A bezár szó ha belegondolunk rászolgált arra hogy kiváltsa bennünk a nem minden esetben kellemes érzéssel társuló frusztrációt. Valamiben lenni, úgy hogy erősen korlátozva vagyunk, vérmérséklettől függően frusztráló hatású, de úgy, hogy van rajta egy zár, aminek a kulcsa mélyen el van rejtve valahol, kifejezetten kellemetlen az emberre nézve mind pszichésen, mentálisan, és testi szinten is ha nem figyel oda arra, ami kiváltja, és nem keresi a konstruktív feloldó megoldásokat arra vonatkozóan, hogy mérsékelje annak intenzitását.

A bezártságból eredő frusztráció mértéke több tényezőtől függ. Ha egy négy fős család harminc négyzetméteren kénytelen eltölteni a jelenlegi rendkívüli időszakot más a komfortérzet mint kétszáz négyzetméteren. Ugyanakkor hatással vannak a frusztráció mértékére az anyagi színvonal és az együtt élők kapcsolati viszonyulásai is.

Bezárva a lakásba. Mi történhet ott ilyenkor? Könnyen elbizonytalanodhatunk azzal kapcsolatban hogy mi történik ilyenkor odakint. Lakásunkból médiainformációk tömkelegére támaszkodhatunk, amelyek kapaszkodóként szolgálnak arra vonatkozóan, hogy milyen a jelenlegi helyzet. Mivel ez a krízishelyzet amelyben saját akaratunkon kívül vagyunk kénytelenek élni, önmagában véve is frusztráló hatású, előfordulhat, hogy a kommunikáció jelentős része is erre a témakörre irányul.. Ennek megvan az előnye és a hátránya egyaránt. Ha egy probléma nagyon nyomaszt bennünket érdemes beszélni róla. Ezzel csökken a frusztráció mértéke, és megnyugodhatunk, hogy nem vagyunk egyedül ezzel az érzéssel, gondolattal. Fontos a lelki és mentális nyugalom helyreállítása, amelynek az egyik leghatékonyabb eszköze a kimondott szó.  Ha kimondjuk ami foglalkoztat bennünket a témát illetően, filozófiánk szövetségesre találhat, de ugyanakkor megtapasztalhatjuk, hogy szeretteink másként vélekednek róla. A konstruktív érvelések még ha olykor heves vitába is torkollanak (amelyek egy ilyen helyzetben teljesen természetesek) mindenképpen rendezik előbb-utóbb a frusztráció feszítő hatását. A konstruktivitást azért érdemes hangsúlyozni, mert fontos megérteni, hogy miért úgy látja a másik az adott helyzetet ahogy. Milyen félelmei vannak, milyen lehetőségeket tud megfogalmazni a jövővel kapcsolatban, milyen erőforrások, lehetőségek állnak rendelkezésre a mostani helyzet kezelésére.

Hátránya sokszor az, hogy nem figyelünk a másikra, vagy nem akarjuk meghallani amit mond, különböző ellenérzéseink miatt. Ez nem feltétlen a rossz emberi kapcsolat alapjaira utal, hanem arra, hogy könnyen elháríthatjuk a jelenlegi helyzetet, amely hirtelen toppant életünkbe, és egy szempillantás alatt átrendezte életünket. Az ilyen jellegű elhárítás idegen lehet nekünk, és indulattal reagálhatunk rá amelyből rettenetesen szerteágazó félreértések alakulhatnak ki. Ha a partnerünk vagy a gyermekünk frusztrált, nehéz hosszú távon higgadtnak maradni, hiszen hatással vagyunk egymásra. Viszont ha folyamatosan indulattal reagálunk az indulatra, a probléma erdő csak terebélyesedik, ahelyett hogy átláthatóvá, vagy „könnyebben túrázhatóvá” válna. Ebben a hirtelen ránk szakadt erdőben nekünk kell kitaposni saját túraútvonalainkat, hogy megfelelően tudjunk benne mozogni és ehhez „szövetségesekre” van szükségünk.

Az otthoni frusztrációt mindenki a maga módján vezeti le. Valaki home officeban dolgozik, valaki fizetés nélküli szabadságra kényszerül és sokan sajnos elvesztették állásukat. Ezekből az életeseményekből eredő hangulat megjelenik a lakásban is. A frusztráció egy nagyon csalafinta dolog, mert mindig megtalálja azt a felületet, amin levezetődhet. Sokszor észre sem vesszük, hogy a gőzkazán megtelt, és valamilyen apró-cseprő dolgon robban be az, amiről nem is tudtuk, hogy ott van. Mivel tartósan otthon vagyunk egymáshoz „lakatolva”, ezért sokan a frusztrációt „természetesen” a velük együtt élőkön vezetik le (mivel sokan úgy gondolják, hogy a bútorokba nem olyan izgalmas belekötni mint a házastársunkba). Ezzel önmagában véve nincs is baj, mert a pszichét ki kell szellőztetni, viszont amikor elül a vihar, érdemes tisztázni, hogy valójában mi történt.

Például: „Tudom, hogy ez egy durva jelenet volt, de nagyon megterhel az itthonlét és az hogy nem tudom mikor lesz vége ennek”. Vagy: „Dühös vagyok, mert kiszolgáltatottnak, haszontalannak érzem magam, tehetetlen vagyok, és szeretném végre tenni a dolgomat, pénzt keresni, kikapcsolódni a barátaimmal  és normál keretek között sportolni úgy mint korábban”. 

Természetesen úgy gondolom, hogy a jó ügy érdekében ennél cifrább én-közléseket is meg lehet fogalmazni, amennyiben az a család tolerancia, stílus és szokásszintjébe belefér. Ennek fényében   azt a célt lehet kitűzni, amennyiben segít, hogy úgy rendezzem a frusztrációimat az összezárt élettérben, hogy én is és a környezetem is fellélegezhessen és a szálkák amennyire csak lehetséges kikerüljenek a kollektívából.     

Széplaki Gábor, óvodai és iskolai szociális segítő

Az online világ hatása napjainkban

Gyerekek az online világban: tiltsuk, tűrjük, támogassuk? |Happy ...

Az internethasználat erősen meghatározza mindennapjainkat. Bármilyen információra van szükségünk rögtön a telefonunkat, vagy a számítógépünket keressük. Szinte az internettel kelünk és fekszünk. Ha nincs nálunk az okostelefonunk, bizonyos tekintetben életképtelennek érezzük magunkat. Hányan vagyunk úgy, hogy még a legközelebbi hozzátartozóinknak sem tudjuk fejből a telefonszámát?

Tíz percenként nézegeti a mobilját a tinédzserek 36 százaléka egy felmérés alapján, akik közül minden második megkérdezett saját bevallása szerint megőrülne, ha okostelefonja nélkül kellene leélnie egy hetet.

Hivatkozás:

https://pcworld.hu/kozosseg/az-internet-tarsadalmi-hatasai-online-nemzedek-153352.html

Az online világ kényelmes, színes, káprázatos, ám mégis bezárhat minket fantáziáinkba, ha nem kezeljük megfelelően. Máshogyan észleljük a világot ebben a térben. Minden egyszerűnek tűnik, gyorsnak, bármikor megszakíthatónak. A tudatos használat nagyon fontos lehet, annak érdekében, hogy ne szippantson be minket. 

Hol vannak az online világ határai? Ha függőséget alakít ki, (mint bármely más tevékenység vagy kapcsolat ha nem figyelünk oda ránk gyakorolt hatására) a határok elmosódnak. Ez nagyon izgalmas és ugyanakkor nagyon káros is lehet. Ha beszippant minket egy ilyen világ, akkor bármire képesnek érezhetjük magunkat, minden könnyebbnek tűnhet, de egy idő után a racionalitás bekopogtat: „Itt vagyok, ideje foglalkozni velem”. Ez a kedves felkérés sokféle arccal jelenhet meg. Elhanyagolt munkafolyamatok, tanulmányi eredmények, élő emberi kapcsolatok, amelyek kezdenek elmosódni, mert ha nem az online térben találkozunk velük, már nem is látjuk értelmét, mert „fura”. Kialakulhat egyfajta türelmetlenség a racionális dolgokkal szemben, és torzulhat az észlelés. Mindenesetre egyénfüggő, ki mennyit merít ebből a világból és boldogságát hogyan találja meg ezen eszközök segítségével, vagy nélkül, racionalitás és észlelés ide vagy oda.

Fontos elfogadni, hogy a világ változik és ennek megfelelően az igények is.

Ezen felül a telekommunikációs eszközök okos használata rengeteg előnnyel jár.  

Például: „A társadalomszervezés már az ókorban is – a közösségek társadalmakká alakulásával – nagymértékben összefüggött a tér, illetve az idő rendszerszintű birtokba vételével, és a kettő nem volt független egymástól. Az információs társadalomban kapcsolatuk jelentősen átalakul. Az internet és a mobiltelefonok használatával, ha a fizikai térben nem is, de virtuálisan azonos időben és helyen lehetünk egy másik földrészen vagy időzónában található társunkkal. Cselekvéseinket ennek megfelelően tudjuk összehangolni.”

Hivatkozás: https://pcworld.hu/kozosseg/az-internet-tarsadalmi-hatasai-online-nemzedek-153352.html

Az internet továbbá hozzásegíthet minket olyan kapcsolatok kialakításához, amelyek a racionalitásban nem tudnának létrejönni. (Pl.: közösségi oldalak). A karanténhelyzetben amiben vagyunk, ennek jelentősége erősen felértékelődik, mivel a kapcsolattartás és információmegosztás az életben maradás egyik alapköve.

Széplaki Gábor, óvodai és Iskolai szociális segítő

A gyurmázás fejlesztő hatása

Kevés olyan gyerek van a világon, aki ne szeretne gyurmázni. A gyurmának mindamellett, hogy számos fejlesztő hatása van, további nagy előnye, hogy akár otthon is elkészíthető minimális anyagköltségből. Érdemes már bölcsődés korú gyermekünknek is a kezébe adni, hiszen számos olyan területet is fejleszthetünk vele, amely kisgyermekkorban kezd kialakulni.

Ilyen pl. a szem-kéz koordináció, vagyis a látás és a kézmozgás összehangolása. Ezáltal fejlődnek a gyermek finommotorikus képességei, melyek később a ceruzafogás kialakulásánál, valamint az írás tanulásnál kapnak majd fontos szerepet.

Az izomfejlődés szempontjából is hasznos, mivel erősíti az ujjakat, valamint a csukló, és az alkar izmait is.

Segít megtanulni a színeket és a formákat. Mivel gyurmából nagyjából minden megformázható, ezért játékosan segíthetjük a gyermek tanulását akár geometriai alakzatok megformálásával. A színes gyurma a nyelvtanulásnál is hasznos lehet, mivel segíti a színek elkülönítését, és megtanulását akár idegen nyelven is.

Fejleszti az arányok érzékelését is. Ahhoz, hogy egy bizonyos alakzatot meg tudjunk formálni, szükségesek az arányok. Könnyen megtaníthatók a kisebb és nagyobb, kevesebb és több fogalmak, sőt, akár a matematikai alapműveletek (összeadás, kivonás) is gyakorolhatók gyurmából készített gombócokkal, formákkal. Az arányok a kis és a nagybetűk megkülönböztetését is megkönnyítik az írás és az olvasás során.

Ehhez kapcsolódik a memória fejlesztése is. Szintén az alakzatok megformálásánál van szerepe, hiszen ahhoz, hogy a gyermek pontosan és arányosan tudjon egy alakzatot megmintázni, szükség van a memóriájára a pontos kép előhívásához.

Fejleszti a kreativitást, a képzelőerőt, és a szépérzéket. Mivel gyurmából minden megformázható, a gyermek fantáziája szárnyalhat. Minél idősebb egy gyerek, annál részletgazdagabb alkotásokat készít.

Végül, de nem utolsó sorban oldja a gyermek szorongását. A gyurmagombócok nyomkodása oldja a felgyülemlett stresszt, a tevékenység kikapcsolja, koncentrálásra készteti, így a nem kívánt hiszti is megelőzhető azzal, ha a kezébe adjuk a gyurmát.

Rengeteg féle gyurma kapható már a boltokban, az általános szürkétől, a színes, illatoson át egészen az intelligens gyurmáig. Mégis van egy olyan lehetőség is, ami fillérekből akár otthon is előállítható, ez pedig a só-liszt gyurma. A következőképpen készíthetjük el:

Só-liszt gyurma

Hozzávalók:

  • 20 dkg liszt
  • 20 dkg apró szemű só
  • 125 ml víz
  • 1,5-2 evőkanál étolaj

Elkészítés:

A lisztet keverjük el a sóval, majd adjuk hozzá a vizet és az olajat. Gyúrjuk kézzel jó alaposan össze, majd indulhat is a móka. A kész alkotások 2-3 nap alatt kiszáradnak a szobában. Nagyon jó ajándékok is készülhetnek belőle.

A megszáradt só-liszt gyurmát filctollal, temperával ki lehet festeni, csillámporral és lakkal dekorálni. Készíthetünk láb-kéz lenyomatot is a kisebbekkel, ami szintén nagyon jó ajándék lehet a nagyszülőknek, de a lakás díszeként is megállja a helyét.

Petrik Zsuzsanna, óvodai és iskolai szociális segítő

Miért nem tanulsz? Miért nem tanul ez a gyerek?

Sokszor tesszük fel gyermekeinknek és aztán töprengve magunknak is ezt a kérdést, van, hogy kedvesen, van hogy indulatosan. Gyermekkorunkban mi is úgy emlékszünk vissza az ilyen jellegű kérdésekre, mint orv felnőtt támadásokra és mi sem tudjuk valójában, hogy miért nem rajongtunk az ötletért, hogy örömmel üljünk le a lecke elé.

Amikor vitatkozunk és győzködjük a gyermekünket a tanulás fontosságáról, a lehető legáltalánosabb érveinket hozzuk fel: “kötelességed”, vagy ” nem viszed semmire”.

Mint azt tapasztaljuk, ezek nem motiválják őket és soha nem érik el a kellő hatást.

Cikkünkben igyekszünk áttekinteni a probléma lényegét és praktikus tanácsokat adni a szülőknek, hogyan serkenthetik a gyermek tanulási kedvét. Az első részben az általános iskola nehézségeivel foglalkozunk,a következőben pedig a kamasz korban megjelenő sajátosságokat boncoljuk.

Hogyan győzzünk meg egy öröm és élmény vezérelt lényt, hogy saját, hosszú távú érdeke alapján üljön le a könyvek elé és teljesítse a kötelességét?

Az általános iskolás korú gyermekek ezen két elv szerint élik meg a világot maguk körül. Minden ami jó, érdekes, örömet okoz, azt ösztönösen és szívesen teszik, ezzel szemben bármi, ami ezekkel nem kecsegtet, erős és kitartó ellenállást vált ki náluk.

Mi felnőttek már megtapasztaltuk, mi az a “kötelesség” és megtanultuk, hogy milyen “feladatok” várnak ránk. Először is gondoljunk bele, milyen nehezen alkalmazkodnak ehhez a gyerekek. Az óvodában találkoznak először a gyermekeink az intézményesített oktatási rendszer játékos formáival, ami már a szabályrendszerek és feladatok világába vezetik be a kicsiket. Itt még “csak” viselkedési szabályok formájában. Az alkalmazkodást bátorítással és jutalmazással támogatják és nincsenek szigorú, a gyermek számára érthetetlen szabályrendszerek. Amikor gyermekünk iskolába megy egy sokkal komplexebb szabályrendszert sajátít el, mely nem csak az iskolai viselkedést, a házirendet, a szociális interakciók formáit, de a tanulás “szabályrendszereit” is tartalmazza.

Utóbbiak közé tartozik a tanulásmódszertan ( a tanulás metódusa, szabályai, a tanulás folyamatainak serkentése, hatékonyságának fokozása) mely lehet, hogy kevésbé közismert.

Emellett pedig először találkozik magával a tanulással is.

Azt már tudjuk, hogy a gyerekek szeretnek játszani, és saját örömükre teszik azt, azonban  bármennyire játékosan igyekeznek is tanítani őket, hamar felismeri, hogy ez nem “játék”. 
A gyermek gondolkodása, belátása, képességei, kompetenciái fejlődnek, nem csak tudása, de tanulásra való hajlandósága is fejleszthető. Hogyan segíthetünk nekik szülőként?

Miért tanuljak?
Ha gyermekünkkel a tanulásról beszélünk, ez a kérdés az, amit ők is szívesen nekünk szegeznek és a legtürelmesebb szülőt is ki lehet billenteni az egyensúlyából, amikor ezt a kérdést kénytelen megválaszolni.
A szülők sokszor emlegetik ilyenkor, hogy bár csak ők is tanultak volna, mert felnőtt korukban átértékelték a tanulás fontosságát, vagy pont próbálják saját példájukon bizonyítani nekik, hogy miért érte meg tanulniuk. Ez az a felnőtt világ, ami a lehető legtávolabb áll a gyermeki világtól, így az ilyen beszélgetésekből szinte semmit nem értenek meg.
Ebben a korban a gyermeki gondolkodás sajátosságai miatt nem tudnak ilyen hosszú távú perspektívát átlátni, vagy azt megérteni például, hogy majd mennyi ideig kell tanulniuk ahhoz hogy szakmát tanuljanak, vagy esetleg programozók, orvosok, tanárok legyenek. Egyszerűbb rövid távon megfogalmazni számukra olyan kecsegtető célokat, amiket szorgalommal és figyelemmel, valamint az alakuló kötelességtudata támogatásával elérhet a tanulás során.

Hogyan tanul meg tanulni?
Ne felejtsük el, hogy azt is meg kell tanulnia, hogy hogyan kell tanulni. A tanulásmódszertan fontos eleme a gyermek tanulással kapcsolatos fejlődésének. Kérjünk segítséget, tájékozódjunk és segítsük őket azzal, hogy nem csak a leckét ellenőrizzük, de tanulni is megtanítjuk. Azoknál a gyerekeknél, akik tippeket és útmutatást kapnak játékos formában, gyorsabb képességfejlődést lehet tapasztalni.

Mitől lesz szorgalmas?
A legtöbb gyermek még nem rendelkezik kellő szorgalommal az első nap az iskolában, és nem feltétlenül érti, hogy ez mit is takar. Beszélgessünk vele arról, mit jelent ez, hogyan viselkedik az, aki szorgalmas, mikor gondoljuk valakiről ezt, és hogyan kell csinálni? Motiváljuk őket apró jutalmakkal és elismerésekkel, dicséretekkel, ne várjuk el a tökéletes eredményeket.

Neveljünk sikerorientált gyereket!
Ha kudarcot vall, ne bántsuk érte. Inkább segítsünk neki megérteni, mit rontott el. Elemezzük ki a hibákat, adjunk tanácsot, bátorítsuk és támogassuk abban, hogy önbizalma legyen és próbálja meg újra. Higgyünk a gyermekben, mert így erősödik az önbizalma és megérti a hibáit, így tanul belőlük.

Ha kérdése van, forduljon hozzánk,segítünk!

Karanténmenza – Tippek, tanácsok karantén idején
1. rész

Nincsenek könnyű helyzetben a magyar családok: az iskolák, óvodák bezártak, miközben a szülők dolgoznak, jobb esetben otthon, rosszabb esetben a munkahelyen. Márpedig a gyerekeknek enni kell valamit. Ebben a kis sorozatban szeretnénk bemutatni, hogy miként is rendezkedjük be erre az időszakra, mire kell figyelni az élelmiszerek elkészítésénél illetve heti menüket és olcsó, gyorsan elkészíthető ételeket is fogunk mutatni. először is néhány jó tanács.

Mit vásároljak? Mit főzzek? Hogyan erősítsük az immunrendszert a karantén idején? Bizonyára rengetegen teszik fel mostanában ezeket a kérdéseket. Hiszen a bevásárlás elintézése a koronavírus idején korántsem egyszerű művelet. Abból kell tehát főzni, ami marad, vagy eleve van otthon.

Az első és legfontosabb, hogy mérje fel mindenki az otthoni készleteket, és csak ezután induljon vásárolni. Törekedjen arra mindenki, hogy olyan terméket vásároljon, ami valóban nincs otthon.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy, fontos a napi ötszöri étkezés is. Érdemes megtervezni a heti menüt, bevonva a család minden tagját, készíteni egy táblázatot és kitenni egy mindenki által elérhető helyre. Persze, rugalmasnak kell lenni, könnyen előfordulhat, hogy valami közbejön, megcsúszunk, de kiindulási pontnak jó.

Mindenki nézze át a hűtőt, kamrát, és a legközelebbi lejáratú vagy gyorsan romló termékekből főzzön először, azokat használja fel a leghamarabb

Kreatívnak kell lenni, és törekedni a maradékok ötletes, ízletes felhasználására is.

A több napos, szikkadt kenyérből például bundás kenyeret, meleg szendvicset vagy mákos/diós gubát lehet készíteni, maradék rizsből, bulgurból pedig reszelt zöldség hozzáadásával zöldségfasírtot.

Törekedni kell a változatos étrendre. A felnőttek ugyanis lehet, hogy hajlandóak egy héten három-négy alkalommal is enni ugyanabból az ételből, de a gyerekek nem feltétlenül. A karantén idején is figyelni kell arra, hogy betartsuk az egészséges táplálkozás szabályait.

Kevés még a szezonális zöldség-gyümölcs, de a fagyasztott termékek jó megoldást jelenthetnek. Az aszalt gyümölcsök, vagy a konzervek szintén szóba jöhetnek.

Érdemes olyan fogásokkal készülni, amiket többször fel lehet használni a héten.

Mivel napközben a szülőknek rengeteg dolga van, érdemes este megfőzni másnapra, így ebédidőben elég csak megmelegíteni az ételt.

Hétvégén, amikor az embernek több ideje van, érdemes előre elkészíteni néhány ételt és lefagyasztani, ez bármikor jól jöhet.

Bálint Mariann, óvodai és iskolai szociális segítő

Társasjáték a karantén alatt

Ötletes karácsonyi ajándék az egész családnak - Családi társasjátékok

Az új koronavírus-járvány mindenki életére hatással van. Ha máshogy nem is, akkor úgy biztos, hogy korlátozottabbá váltak a kikapcsolódási lehetőségek, hiszen a szórakozóhelyek, mozik, színházak és a fürdők teljesen bezártak. Emellett napi szinten halljuk, hogy az, akinek nincs halaszthatatlan dolga, maradjon otthon.  Az otthonülés nem feltétlen jelenti azt, hogy szenvednünk kell az unalomtól, a barátaink és bulik hiányától, hiszen nem egy olyan szabadidős tevékenység létezik, amivel könnyebbé tehetjük a négy fal között maradást.
Ennek az egyik legklasszikusabb formája a társasjáték is.

A mai rohanó világban mostoha sorsra jutottak a társasjátékok. Itt az ideje, hogy leporoljuk őket és az asztal köré üljünk egy-egy szuper party-ra. A jól ismert Activity, a Monopoly és Gazdálkodj Okosan mellett érdemes kipróbálni egyéb játékokat is.

Játsszunk egyedül, ketten vagy akár telefonon keresztül a nagymamánkkal, a lényeg, hogy a bezártságba is vigyünk valami élményt. A társasjátékozás karantén idején többek között azért is hasznos, mert azt érezhetjük, végre lehet ráhatásunk a dolgokra, és nem csak sodródunk az árral. Ráadásul közben erősíthetjük a családi és baráti kapcsolatainkat is.

A következőkben teljesség igénye nélkül bemutatok 5+1 társasjáték ötletet amiket kisgyermekekkel is tudunk játszani:

1. Rókanyomon

 A történet, hogy a ravasz róka elvitte a nagyi rétesét, és meg kell találni a tolvajt oly módon, hogy nyomokat keresünk. A Rókanyomon egy díjnyertes kooperatív társasjáték, mellyel már a legkisebbek is felfedezhetik a társasjátékozás élményét.

2. Cartagena

A Cartagena-val a hatfőst rabokból álló csapatunk megszökik a börtönből, és a szabadságot jelentő csónakig kell eljuttatnunk őket. A körök során kártyákat szerezhetünk, amelyekkel előremeneteli akciókat hajthatunk végre. Figyelem! Nagyon fontos csapatunk együttes mozgatása, hiszen az lesz a nyertes a végén, aki a 6. csapattagját is a ladikba juttatja. Ehhez elengedhetetlen az akciólapkáink megfelelő ütemben való kijátszása. Remek bevezetőjáték gyerekeknek, segíti a komplex gondolkodást.

3. Zingo

A Zingo párosító játék, azok is játszhatnak vele, akik még nem tudnak olvasni, mert a játékhoz a képek és a leírt szavak egyaránt használhatók. A feladat az, hogy a játékosok próbálják meg elsőként befedni Zingo táblájukat az odaillő sárga lapocskákkal, amelyeken szintén az alapikonok láthatóak. 

4. Dobble 

Pörgős, szórakoztató, gondolkodási és megfigyelési képességet fejlesztő játék a dobble. Az azonosságokat kell felfedezni az 55 kerek lapon, melyek telis-tele vannak változatos, motiváló képekkel. A Dobble kártyajáték alapszabálya pofon egyszerű: az 55 lap közül bármely kettőt kiválasztva csak egyetlen azonos képet láthatunk (de lehet, hogy más méretben). Könnyű feladatnak tűnik, de a nagy kapkodásban könnyen mellé lőhetünk. A dobozban 5 különféle játékmódban mérhetjük össze megfigyelőképességünket és gyorsaságunkat.

Az alábbi linken lehet még találni érdekes társasjátékokat:

5. Icecool

Ebben a játékban egy különleges játékmenettel találkozhatunk. Itt nem dobni kell a kockával, nem léptetni kell a bábuinkat, hanem átpöccinteni őket a játéktáblán. De nagyon ügyesen kell célozni, hiszen egyes játéktábla részeket el kell kerülni, míg célunk eléréséhez a megfelelő ajtók alatt kell átcsusszanni. De nem csak a játék menete egyedi, hanem a játéktábla maga is, hiszen öt különböző méretű, egymásba illeszkedő karton dobozból áll. Ezeket pillanatok alatt egymásba lehet pakolni.

A játék története: A négy pingvinből három elszökött az óráról és megpróbálja begyűjteni az összes vele azonos színű halat. A halak a szobákat összekötő ajtók tetején vannak – ezeket csak úgy lehet megszerezni, hogy át kell csúszni az ajtók alatt. A negyedik pingvin a rettegett folyosó-ügyeletes, aki megpróbálja elkapni a csibészeket és elkobozni az igazolványukat. 

Egyéb játékok, amikhez csak papír és ceruza szükséges

A társasozás lényege tulajdonképpen a társaság, az hogy együtt játszunk. Persze a különféle játékok céljai, amik vezérlik a játékot, amitől szórakoztató, izgalmas lehet, az is fontos. De végsősoron az ily módon együtt töltött idő az, ami hosszú távon erősíti a családot, élményeket ad a gyermeknek, szülőnek egyaránt. Ezért rengeteg játék létezik, amihez igazából még csak egy dobókocka, vagy egy kártyapakli sem kell – az ember ezek nélkül is feltalálja magát.

A Torpedó elnevezésű tengeralattjáró süllyesztős játéknak létezik ugyan táblás verziója, de kockás papírral és ceruzával ugyanúgy lehet játszani. Aztán ott vannak az olyan játékok, mint az Ország-Város-Híres ember, amihez szintén csak papír kell. Az Activity házi verziójához szintén nem kell más, csak feladványokat felírni papírdarabokra, és már mehet is a mutogatás, rajzolás, körbeírás. Az ötödölö, malom, akasztófajátékhoz szintén csak papírra és ceruzára van szükség. 

Készíthetünk otthon házilag tekét vagy bowlingot, üres üdítős palackokból, amiket kifesthetünk, dekorálhatunk kedvünk szerint. Már maga a készítés is egy élmény a gyermeknek. 

Felhasznált források:

https://www.penzcentrum.hu/hitel/10-szuper-tarsasjatek-kijarasi-korlatozas-idejere-ezekkel-napokig-el-van-a-csalad.1092730.html
https://varosban.blog.hu/2018/11/22/szuper_tarsasjatekok_gyerekeknek_amikkel_a_szulo_is_szivesen_jatszik

+1 Uncsidoboz

Az úgynevezett Uncsidobozba, olyan játékötletek és foglalkozások kerülnek, amelyek fejlesztik a gyerek kreativitását, ügyességét – és nem utolsósorban igen szórakoztatóak is. Könnyen elkészíthető, egyszeri nagyobb ráfordítást igényel, de utána sokáig fel lehet használni majd unaloműzés céljából.

Hogyan is néz ki, azt az alábbi linken lehet megnézni:

https://www.evamagazin.hu/uncsi-doboz-unalom-ellen-gyerekeknek-97022

Tankó Borbála, óvodai és iskolai szociális segítő

A gyermekem rosszcsont a karanténban! Mitévő legyek?

Van olyan betegség, hogy "nagyon rossz gyerek"

Elviselhetetlen a gyerekem a karanténban, nem tudom kezelni, egyszerűen nem hallgat semmire és senkire. Nem akar tanulni, ha mégis, néhány perc után felugrik, és szaladna az Xbox után. Ha rászólok megsértődik, mindenféle trükkös manőverrel továbbfolytatja elkezdett „hadműveletét” játéka megszerzésének érdekében, amelynek következtében jól összeveszünk. Meglepetésemre olyan jelzőket használ, amelyektől még a legkeményebb alakok is elpirulnának, bennem pedig „megfagy a vér”. Mit kezdjek vele, hiszen tanulni kell? Miért csinálja ezt a gyerekem?

A történet a jelenlegi helyzetben valószínűsíthetően nem egyedi. Mi zajlik a gyerekben ilyenkor? 

Ő hasonlóan reagál a történésekre mint mi. Otthon van bezárva, elkülönítve barátaitól, sporttevékenységektől amelyeket szeret, bezárva velünk. Az új élethelyzettel járó frusztráció, elkeseredés ilyen tüneteket produkálhat. Próbálja határait feszegetni, ki akar törni a karantén nyomasztó hatásából. Sokszor kevésbé fegyelmezett mint a felnőttek. Ami a szívén az a száján,  kendőzetlenül fogalmazza meg gondolatait különösen akkor, ha további korlátozások próbálják meggátolni kitörési kísérleteit. Ez a feszültség és fegyelmezetlenség a szülőre is nagy hatással, van, aki szintén megjeleníti akaratlanul is a benne lévő frusztrációt. Amikor ezek keverednek, akkor robban be az „óriásvihar”, ami elkerülhetetlen, és ugyanakkor szükségszerű is, mivel a gőz kiengedése, levezetődése törvényszerű folyamat bizonyos családokban. Az ebből keletkező bűntudat, és értetlenség, sokszor kikövezi a következő konfliktushelyzet berobbanásának útját amely hasonló végeredménnyel zárulhat.

– Mitévő legyek?

Ha más szemszögből nézzük a kérdésre a választ, némi humorral viszonyulhatunk hozzá, természetesen akkor ha ez elősegíti célunk megvalósítását. A rosszcsont gyermek viszonyulását a tanuláshoz, sokszor nagyon nehéz átalakítani, különösen úgy, hogy saját, megszokott otthoni, „biztonságos” környezetében kényszerül kötelességteljesítésre. Ebben a térben, minden feltétel adott, hogy tanulási igényei a háttérbe szoruljanak. Mit is értek ezalatt: Első sorban a mindennapi iskolába indulási rituálék elmaradnak; anyu kakaót készít, becsomagolja a tízórait, megkérdezi, hogy bepakoltál-e mindent az iskolatáskába, ellenőrzi, hogy rétegesen vagy-e felöltözve, és utolsó sorban megvizsgálja vigyázó szemekkel, hogy a cipőfűző megfelelően van-e bekötve. Mindezek után becsukódik a lakásajtó, majd a liftgomb megnyomásával elindul a konkrét nap, és megérinti a kötelességtudat szele.

Mi történik helyette?

A gyermek felkel, bekacsolja a gépet és úgymond máris az iskolában van. Ha belegondolunk, a mai világban a gyermekek zömének az otthoni számítógép bekapcsolásáról nem minden esetben az iskola jut eszébe, inkább a csalogató, izgalmas, és mindenféle elkápráztató képekkel tarkított játékok. Erről kell lemondani, az otthoni védett térben, (amely sok esetben a kikapcsolódás egyik legfontosabb színtere) a tanulás „rovására”.

Azzal, hogy felkelünk, és otthon bekapcsoljuk a gépet nem egy szokványos kötelességgel teli napra emlékeztetjük magunkat, hanem inkább a pihenésre alkalmas hétvégére. A karanténban, ennek fényében úgy érzékelhetjük, hogy a napok teljesen összefolynak, mintha egy nagy szombat lenne az egész hét. Még felnőttként is nehéz egy idő után elvonatkoztatni, akkor hogy reagáljon erre a gyermek? 

Természetesen a küzdelem és a konfrontálódás elkerülhetetlen, mert ezzel jelezzük számára, hogy   vannak olyan dolgok, amelyek nem arról szólnak, hogy az ő igényeit szolgálják. A tanulás fontos, bármennyire is kellemetlen egy olyan térben, amelyben karnyújtásnyira vannak legizgalmasabb játékszerei. A komoly keretek megtartása, és az igényeinek összehangolása adhatja meg a konstruktív eredményt. Fontos hogy megértse, miért van ez az új helyzet, és miért reagál úgy, ahogy. Ezt természetesen nem csak a gyermeknek kell megérteni, hanem a szülőnek is.          

Széplaki Gábor, óvodai és iskolai szociális segítő

Mit tegyünk, ha hisztizik a gyerek?

Hiszti végkimerülésig | Kismamablog

A gyermekkor több fázisában is találkozhatunk a hisztivel, de mégis főként a kisgyermekkor
és a kamaszkor időszakában szembesülünk ezzel a problémával. A hiszti nyilvánvaló célja a
határok feszegetése, a fejlődés természetes velejárója. Ebben az írásban olyan szülői
stratégiákat igyekszünk bemutatni, amelyek korábban már több hasonló helyzetben jó
szolgálatot tettek, főként a kisebb gyermekek esetében.

A kisebb gyermekek hisztijének oka sok esetben lehet érzelmi kitörés. Egy nagy, hosszú ölelés jó módszer arra, hogy a gyermek úgy érezze, biztonságban van. Ez sok esetben visszarendezi az érzelmi stabilitást, és a gyermek megnyugszik. Viszont ha érezhetően kellemetlen számára az ölelés, még idegesebb lesz az érintéstől, ezt a taktikát ne erőltessük. Fontos, ha a gyermek kellőképpen megnyugodott, beszélgessünk vele arról, hogy mi váltotta ki belőle ezt a feszültséget.

Bizonyos esetekben jó stratégia a figyelmen kívül hagyás. Ezt a stratégiát csak akkor alkalmazzuk, amennyiben biztosak vagyunk abban, hogy a dühkitörés oka nem annyira komoly dolog. Minden esetben mérlegeljük a hiszti kialakulásának körülményeit, és a következményeit is. Ha a dühkitörés a figyelmen kívül hatására rövid időn belül megszűnik, valószínűleg „nagyobb volt a füstje, mint a lángja”, viszont ha a helyzet nem csillapodik, feltételezhetően valami komolyabb dolog van a háttérben. Fontos, hogy a figyelmen kívül hagyás nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem veszünk tudomást a gyermekről. Beszéljünk hozzá halkan, nyugodtan, próbáljuk a figyelmét elterelni.

A hiszti megelőzhető, ha a szülő kellőképpen következetes. Fontos, hogy a gyermek
megtanulja, hogy a viselkedésének, cselekedeteinek következményei vannak, de ez a következmény semmiképpen valamilyen büntetés legyen. Eszközét és idejét tekintve a következmény mindig legyen a gyermek korának megfelelő. Fontos, hogy a gyermek megértse a következmény okát, ezért korának megfelelő szinten mindig adjunk számára magyarázatot. Ezek tudatosítása kiszámíthatóvá teszi a gyermek számára a viselkedését követő eseményeket, így a hisztik száma is idővel csökkenni fog.

Kössük le a figyelmét! A hiszti oka sokszor az, hogy a gyermek magára akarja vonni a
szülők figyelmét. Ha folyamatosan valamilyen módon foglalkoztatva van, a figyelme az adott kérésre koncentrálódik, így nem lesz ideje arra, hogy a hiszti akár eszébe is jusson.

Legyen játék a munka. Ha a gyermek olyan feladattal találja szemben magát, amit nincs kedve megcsinálni, a legkézenfekvőbb stratégia részéről természetesen a hiszti generálása. Ezért fontos, hogy a kötelező feladatokat próbáljuk meg játékosan megközelíteni. Így változatossá, és örömtelivé tehetők a kevésbé kedvelt tevékenységek is.

Nagyon fontos a megfelelő kommunikáció. Nem érdemes a régi, megszokott sablonokat szajkózni, inkább közelítsünk a saját érzelmeink felől. A kisebb korosztály nem mindig érti meg a mondatok tartalmát, de az érzelmeket a legtöbb esetben könnyen felismerik. Éppen ezért fogalmazzunk ezzel kapcsolatosan tisztán, tanítsuk meg őt is a saját érzelmei megfogalmazására.

Ha figyelünk a részletekre, és a kritikus helyzetekben a megfelelő stratégiát alkalmazzuk, a hiszti egy idő után kezelhetővé válik majd. Igyekezzünk ehhez hasonló, saját, személyre szabott eszköztárat kialakítani, amely mellett a gyermek érzelmi és társas fejlődése a
megfelelő, egészséges ütemben haladhat. Ez segítséget nyújt majd, és könnyebbé teszi a mindennapokat.

Petrik Zsuzsanna, óvodai és iskolai szociális segítő

Fejlesztés otthon: Mozgásfejlesztés

Finommotorika és grafomotorika fejlesztése

Mint az előző cikkben is olvasták a napi rutinunk kialakításában az elsődleges a testmozgás legyen. Emellett a gyermekekhez nagyon fontos a finommotoros mozgásokra is odafigyelnünk, hisz amikor visszatérnek az iskolába / óvodába ugyanazok a feladatok várnak rájuk, mint eddig.

A finommotorika hétköznapi kifejezéssel talán a „kézügyesség” szó írja le hozzávetőlegesen a jelentését. Természetesen ennél azért többről van szó: testünk kisebb testrészeinek (ujjak, szemek, száj) apró, finom, koordinált mozgása tartozik bele. A „kézügyesség” talán amiatt került be a köztudatba, mert annak ügyetlensége, vagy fejletlensége a legszembetűnőbb számunkra. A fejlődés attól függ, hogy milyen a gyermek nagymozgása, egyensúlyészlelése, szem-kéz koordinációja, kialakult-e már a kezessége.

A finommotorikus mozgások alakulását nagyban meghatározzák az ujjak és a kézizmok fejlettsége. Ez a képesség elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy kialakuljon a gyermek írás- és rajzkészsége.

Otthon végezhető játékok, feladatok

Finommozgás fejlesztése, kézmozgás ügyesítése

  • Szabadon végezhető mozgások (például masni kötése, fonás)
  • Kéztorna, ujj-játék, mutogatók, ujjtornáztatások. (https://gyereketeto.hu/tanulas/ujjgyakorlatok-a-szep-irasert)
  • Szemezgetés: különféle dolgokat összekeverünk (gombok, bab..stb) a gyerekeknek szét kell válogatni.
  • Zongorázás (akár asztalon), furulyázás (levegőben), ujjakkal utánozni az esőt, gépelés.
  • Gyurmázás: gömbölyítés, nyújtás, lapítás, formázás.
  • Színezés különböző nyomatékkal.
  • Rajzolás homokba pálcikával, aszfaltra krétával, papírra zsírkrétával, színes ceruzával.
  • Tárgyak átrajzolása papíron.
  • Festés ujjal, szivaccsal, ecsettel.
  • Nyomdázás például karfiollal, hagymavéggel, almával, krumplival, dugóval, fülpiszkálóval.
  • Tépés, csipegetés. (akár újságpapír, színes papír)
  • Ollóhasználat, nyírás.
  • Fűzés, varrjanak papírral.
  • Hajtogatás-origami.
  • Játék pálcikákkal: forma, sor kirakása, folytatása, változtatása, ragasztása.
  • Gyöngyfűzés.
  • Gombvarrás, cipőfűzés, cipzárhúzás.
  • Játék csipeszekkel. (segítés a házimunkában)
  • Célbadobó verseny.
  • Tészta gyurkálása sütéskor anyával, fúrás-faragás apával! J
  • Söprögetés, törölgetés, csavargassa a vizes rongyot.
  • Csavarjanak le és fel kupakokat.
  • Torony építés kupakokkal.
  • Kártyázzanak, keverjenek, osszanak lapokat.

Interneten elérhető online segítő oldalak

http://www.otthonifejlesztes.hu/motoros-kepessegek/finommotorika
http://www.otthonifejlesztes.hu/mondokak/mozgasos-mondokak
http://www.otthonifejlesztes.hu/motoros-kepessegek/grafomotorika-fejlesztese
http://felelosszulokiskolaja.hu/cikkek/grafomotoros-fejlesztes

Koósné Kocs Dorottya, fejlesztőpedagógus

Elvált szülők és kapcsolattartás a járványidőszakban

Amióta a vészhelyzetet elrendelték és hétköznapjaink gyökeresen megváltoztak, a
tapasztalatok alapján sok elvált vagy különélő szülőben felmerült, hogy ez hogyan is
befolyásolja a gyermekekkel való kapcsolattartás rendjét. Bár a mindenkor aktuális
jogszabályok erre is kitérnek, mégis a mozikcsaládokban rengeteg, a bizonytalan helyzetből
fakadó kérdés merült fel. Ehhez próbálunk most kapaszkodókat nyújtani úgy, hogy a
gyermekek jogait elsődlegesen szem előtt tartva a szülőket hozzásegítsük a helyzethez
alkalmazkodó, kompromisszumos megoldás kialakításához.
A külön élő vagy elvált szülők részére a következő szempontokat ajánljuk megfontolásra:

  1. A szülők tartsák szem előtt a gyermek a gyermek biztonságának és kapcsolattartáshoz
    való jogának együttes érvényesülését!
    A gyermekek alapvető jogai a járványhelyzet és az ehhez kapcsolódó
    bizonytalanságok ellenére továbbra is élnek. Szülőpárként ezt szem előtt tartva
    érdemes a kapcsolattartási rend rugalmas változtatásáról gondolkoznunk.
    Mindenekelőtt tartsuk szem előtt a gyermek biztonsághoz és a szülővel való
    kapcsolattartáshoz való jogát.
  2. A szülőtársak kommunikáljanak egymással
    A szülők párkapcsolatának lezárása után gyakran marad közöttük konfliktusos
    kapcsolat, amelynek leggyakoribb oka, hogy sok esetben a gyakorlatban való
    különválás nem jelenti feltétlenül azt, hogy a válás érzelmileg is megtörténik. Ilyen
    esetekben a szülők közötti konfliktusok tárgya idővel a gyermek lesz, hiszen ő marad,
    mint „egyetlen összekötő kapocs” a szülőpár között. Fontos, hogy amennyiben a
    szülők kapcsolata konfliktusos, erre az időre különösen próbálják az egymással
    kapcsolatos nehézségeiket félretenni és a gyermek érdekeit szem előtt tartva
    kommunikáljanak az aktuális helyzetről, igyekezzenek kompromisszumokat
    kialakítani. Semmiképp se használják fel bosszúra ezt a vészhelyzeti időszakot!
  3. Rugalmas kapcsolattartási rend kialakítása
    A szülőpár próbálja rugalmasan alakítani a kapcsolattartás rendjét, igazodva a
    gyermek életkori szükségleteihez, figyelembe véve, hogy a digitális oktatásban való
    részvétele is hatékonyan megvalósulhasson. Beszéljenek a gyermekükkel, kérdezzék
    meg a véleményét, majd életkorának és belátási képességének megfelelően vegyék
    figyelembe az ő kérését is.
    A szülőknek közös megegyezéssel mindig joguk van eltérni attól a kapcsolattartási
    rendtől, amit korábban ők maguk, a bíróság vagy más hatóság elrendelt. Fontos
    azonban, hogy az ettől való eltérés során ne a saját, hanem gyermekeik érdekét tartsák
    szem előtt.
  4. Tervezzék meg előre, hogy a különféle kimenetelek esetén mi lesz a kapcsolattartás
    rendje!
    A szülők egyeztessenek előre arról, hogy ha a kapcsolattartás idején kerül sor a
    karantén elrendelésére a gyermeknél, szülőnél vagy valamelyik háztartásban élő
    hozzátartozónál, esetleg egy város vagy kerület/terület lezárásra kerül, akkor milyen
    forgatókönyvet fognak követni. Így elkerülhetővé válnak az esetleges konfliktusok,
    melyeket egy váratlan helyzet generálhat.
  5. Osztozzanak az extra szülői terheken!
    Az iskolába járás megszüntetése sok elvált, gyerekét egyedül nevelő szülőre extra
    terhet ró, hiszen meg kell oldani a gyermek felügyeletét, étkeztetését, a digitális
    oktatásban való aktív részvételt. Ilyenkor felmerülhet, hogy a különélő szülőt be lehet-
    e vonni jobban a gyerek körüli teendőkbe, adott esetben gyakoribb, hosszabb
    időtartamú kapcsolattartásokba? Amennyiben a szülők meg tudnak egyezni, érdemes
    erről egyeztetni, viszont kötelezni nem lehet erre a különélő szülőt. 

Ez a helyzet az eddigi tapasztalatok alapján nagyon nehéz a mozaikcsaládok számára, értve ez
alatt a szülőket, új családtagokat és a gyermekeket is. Próbáljunk meg rugalmasak lenni,
alkalmazkodni ehhez az ismeretlen helyzethez és vigyázzunk a családtagjainkra, különösen a
gyermekeinkre. Ne felejtsük el, hogy egy krízishelyet mindig tartogat fejlődést lehetőséget is,
így ha sikeresen alkalmazkodunk, meg tudjuk oldani a felmerülő problémákat, nem csak mi
magunk gazdagodunk pozitív tapasztalattal, mint szülőpár, hanem gyermekeinknek is példát
tudunk mutatni felelősségvállalásból, megértésből és türelemből.

A meseolvasás jótékony hatásai

Mindenki tisztában van azzal, hogy mennyire fontos a gyermeknek a mese. A szülők egyértelműen tudják, hogy a gyermekeknek szüksége és igénye van a mesére. Elgondolkodtató, hogy mégis oly sok családban háttérbe szorul a meseolvasás rituáléja. Gyakran csak a kisgyermekeknek olvasnak a szülők. Azán idővel kikopik az esti mese olvasás gyakorlata és átveszi a helyét a digitális eszközök által nyújtott rajzfilmek, mesék, zenés videók sokasága. Ami egyrészt kényelmes a szülőnek mert csak egy gombnyomás, és a gyermek figyelme le van kötve, ő tudja tenni a dolgát, felkészítheti a vacsorát a tűzhelyre, elindíthatja a mosógépet és netalán tán magára is jut 10 perce.

A szülő meg is tudja magát nyugtatni, hogy nem tesz rosszat az online mesenézéssel, mert a gyermeknek szüksége van a képi világra is, hogy megértse a mesét.

Általában elmondható, hogy jobban megérti a gyermek, ha látja, hallja, tapintja, kimondja, ízleli, tehát minél szélesebb érzékszervi repertoárral tapasztalja meg a körülötte levő világot. A mesékre viszont ez nem vonatkozik. Téves az a gondolat, hogy a rajzfilmek jótékony hatásúak és helyettesítik a személyes mesélést. Ebben az esetben ugyanis egy meglévő képi megjelenítést kap készen  a gyermek, és az ő kibontakozó elméjének már nincs dolga. Valójában hatásosabb, ha a gyermek maga teremti meg azt a világot, melyben a történet játszódik, valamint a szereplők alkatát, ruháját, a szituációkat, a helyszíneket az alapján, amit hall.

A mese fejlesztő hatása

A mese nélkülözhetetlen a gyermek egészséges személyiség fejlődése szempontjából. Általa gazdagodik fantáziája. A mesélés segíti a gyermek nyelvfejlődését, a szókincs bővülését. A kisgyerekek megpróbálják ismételni az elhangzottakat. Eleinte a ritmusosabb versikéket, énekeket jegyzik meg könnyebben, de később a többször ismételt meséket is visszamondják. A mese fejlesztő hatással van a figyelem-koncentrációs képességre, fejleszti az érzelmi intelligenciát és a képzeletet. Megfigyelhető, hogy idővel egyre jobban tudnak koncentrálni a hallottakra, könnyebben felveszik a történet fonalát, érdeklődőbbé válnak. A mesében tapasztalt jó és rossz, a jó győzelme, az érzelmek megjelenése, a rossz érzések leküzdése segítenek a gyermeknek megérteni a valóságot is, és az érzelmek mesén keresztül történő megélése az érzelmi intelligencia fejlődését segíti.

Átéli az izgalmakat, azonban mindez nem jár valós, közvetlen veszéllyel a számára. Találkozik azzal a helyzettel, mely megmutatja számára: a problémás esetekben is van megoldás. Tehát a katarzist megélve eljut a megoldáshoz. Felkészíti a lelkét az élet megpróbáltatásaira. A félelmetes mesefigurák, illetve történések csak átmenetileg nyugtalanítják a gyermeket, hiszen mellette vagyunk, és a történetben is bekövetkezik a feloldás. Idővel pedig megtanulja különválasztani a valóságot a mesevilágtól.

A mesemondó szülő lelassítja, a külső világot, és egy olyan teret alkot, amelyben a mesélő és mesehallgató a közösen átélt élmény során eggyé válik. Ez a szülő-gyermek kapcsolat egyik fontos pillére, az erre fordított idő a későbbiekben sokszorosan megtérül.

Ez lesz az alapja a későbbi bizalmas szülő-gyermek beszélgetéseknek is.

Ahogy Zelk Zoltán mondja: „elolvadt a világ, de a közepén anya ül, és ott ülök az ölében én”. 

Nem lehet eléggé hangsúlyozni az olvasás elsajátításának fontosságát! Mindannyian azt szeretnénk, ha gyermekünk rendszeresen olvasna. A meséléssel kicsi korától könyvhöz szoktathatjuk gyermekünket és soha nem múló igény alakulhat ki benne az olvasás iránt.

Felhasznált források:

https://www.nepmese.hu/index.php/irasok/lelektan/106-a-mese-hatasa-a-gyermekek-szemelyiseg-fejlodesere
http://nezopontvalto.hu/hu/articles/a-mese-hatasa-a-lelekre-a-szellemre-nemcsak-gyerekeknek-1
https://www.csaladinet.hu/hirek/gyerekneveles/gyerekek_fejlodese/20098/a_mese_lelektana

Ajánlott oldalak a témában:

https://wmn.hu/kult/52516-eletmento-mesek-karanten-idejere-gyerekeknek-es-felnotteknek-is
https://wmn.hu/kult/52589-151-ujabb-szinvonalas-meselelohely-karanten-idejere–a-tulelesert

Tankó Borbála, óvodai és iskolai szociális segítő

Beszélgessünk a gyermekekel a Koronavírusról!

  A vírus és az azzal kapcsolatos krízisek állandó témái a felnőtt társalgásunknak. Gyermekeink sokszor félelmetes, vagy nehezen érthető beszélgetéseknek a tanúi mellettünk és mi is gyakrabban vagyunk türelmetlenek, lehangoltak, ingerültek, szomorúak, ezeket Ők is látják, érzik.
Az információk elárasztanak most minket, a szóbeszédek és a félreérthető hírek ijesztőnek tűnhetnek és kiszolgáltatottá tehetnek mindenkit. A gyermekeink még érzékenyebbek erre és tőlünk várják a megnyugtatást, mi azonban kényelmetlen és nehéz feladatnak érezhetjük, hogy megbeszéljük velük,  mi is történik valójában.
Mielőtt beszélgetést kezdeményezek, fontos a tények megismerése olyan megbízható forrásokból,  melyeket az ország egészségügyi szervezetei hoznak nyilvánosságra. Fontos, hogy felelősséggel tartozunk a rémhírek és a bizonytalan információk továbbításáértl. Nem csak másokkal, de gyermekünkkel sem teszünk jót, ha kétes eredetű híreket adunk tovább számukra.

Mikor kezdjem?

Válasszunk egy olyan időpontot, amikor a gyerekek amúgy is beszélgetni szeretnének, esetleg Ő hozza fel ezt a témát, vagy meg szeretne velünk valamit osztani, amit hallott, látott, vagy érdekli. Nem célszerű erőltetni, mert ha nem nyitott erre, akkor nem fogjuk a kívánt eredményt elérni.

Miről beszéljek?

Először kérdezzük meg, mit hallottak, tudnak, gondolnak, láttak, vagy olvastak. Kérdezzünk rá az aggodalmaikra, a félelmeikre. Tisztázzuk, hogy ezek esetleg mennyire alaptalanok, vagy hogy nem félrevezető, riadalmat keltő hírekből, információkból származnak- e. Nézzük meg azokat az internetes tartalmakat, videókat, közösségi médián futó információkat, amikre gyermekünk hivatkozik. Véleményezzük, értelmezzük, magyarázzuk meg,  esetleg korlátozzuk ezeket, mutassunk neki hiteles és számára is elérhető oldalakat, híreket.

Legyünk nyugodtak és nyugtassuk  meg gyermekünket is, igyekezzünk mindig szánni  erre közös időt, legyünk nyitottak a kérdéseikre és biztassuk, hogy mutassa meg nekünk  a félelemkeltő vagy “furcsa ” híreket, hogy megbeszélhessük Őket. Mindig hallgassuk meg Őket, amikor ezzel kapcsolatosan szeretnének mondani nekünk valamit.

Legyünk tényszerűek, egyszerűen és érthetően fogalmazzunk! A gyermek nem egy minden részletre kiterjedő, tudományos kiselőadást vár tőlünk, hanem könnyen érthető, megnyugtató magyarázatot, amely a félelmeit eloszlatja. Emiatt legyünk optimisták és a gyermek nyelvén fogalmazzunk!

Rendszeresen tegyem?

Gyakran beszéljünk  a gyermekeinkkel, hogy lássuk,  hogyan tudnak megbírkóznii az eseményekkel, az információkkal és hogyan értelmezik azokat. Mi is mindig  frissítsük tudásunkat ebben a témában, legyünk naprakészek. Ezzel nem csak kíváncsiságunkat elégítjük ki, de magunk, családunk és környezetünk biztonságát is szolgáljuk.
Biztassuk Őket, hogy nyugodtan beszéljék meg velünk az érzéseiket, szorongásaikat, esetleges csalódottságukat, haragjukat. Ha riasztó gondolataikról, rémálmaikról beszélnek, hozzunk fel egyszerű tényeket, amik megnyugtatják. A bizalomteli szülő-gyerek kapcsolatban fontosak ezek a beszélgetések és így azonnal tudunk segíteni nekik a megértésben és a feldolgozásban is. Ne féljünk attól, hogy mi magunk is hasonló érzéseket élünk meg, az is nagy segítség nekik ha erről őszintén tudnak beszélni velünk.

Milyen témákat fontos megbeszélni a gyermekkel?

  • Tudnia kell, hogy mi és miért történik most vele és a családjával.
  • Tudnia kell azokat a fontosabb fogalmakat amiket gyakran hall.
  • Tudnia kell, hogy most miért nem mehet oviba, iskolába.
  • Tudnia kell,hogy miért kell védekezni, maszkot hordani, kezet mosni.
  • Tudnia kell, miért nem mehet bárhová.
  • Tudnia kell, hogy miért nem mehet a rokonokhoz, barátokhoz, hogy hozzá miért nem jöhet most senki.
  • Tudnia kell, hogy miért nem megy a család kirándulni, hogy miért nem engedik be az embereket például a Margit-szigetre.
  • Tudnia kell, hogy miért nincsenek nyitva a fagyizók, cukrászdák, étternek.

De mindenek előtt azt kell tudnia, hogy nincs közvetlen életveszélyben, hogy milyen védekezési lehetőségek vannak és hogy mit kell betartania, megszoknia, valamint hogy ez egy átmeneti helyzet.
A gyermekek élete is megváltozott, sokkal nagyobb biztonságot jelent a számukra, ha tudják,hogy miért. Megnyugtatóbb, ha értik, mi zajlik körülöttük és minél több információval rendelkeznek, annál kevésbé szoronganak az ismeretlen dolgok, események miatt.

Ha írásunkkal kapcsolatosan bármilyen kérdésük van, esetleg konkrét segítségre van szükségük, keressenek minket bizalommal.

Szorongás a járványhelyzet idején

Mit tehetünk?

Korábbi témáink során többször írunk a krízisről és a vele együtt járó szorongásról. Jelenlegi helyzetünkben a krízis természetéből fakadóan sokan élünk meg szorongást a vírussal és a járvánnyal kapcsolatban. Természetes, hogy ebben az időszakban aggodalmaink az egészségünkkel kapcsolatban felerősödnek, megjelenhet a halálfélelem, túl nagy jelentőséget tulajdoníthatunk a legkisebb testi tüneteinknek is, amelyeket máskor tapasztalva sokszor csak legyintünk. Szorongásunkat azonban nem csak a vírustól való félelem fokozhatja, hanem a járványhelyzet mentén kialakult váratlan szituációk is, például a megváltozott munkaidő vagy munkahely, munkahely elvesztése, az ezzel járó anyagi bizonytalanság stb. 

Mi a szorongás, mit élünk meg ilyenkor?

A szorongás élménye alatt azt az állapotot értjük, mikor nem érezzük egy veszélyesnek minősített helyzet felett a kontrollt. Folyamatosan aggodalmaskodunk, sokszor- irracionális mértékben- tartunk attól, hogy valami rossz fog történni. Mindez egy általános rossz közérzettel és félelemmel társul, mely félelemnek van valami konkrét tárgya (pl. Elfog egy rossz érzés, hogy nem mostunk elég alaposan/elég gyakran kezet, ehhez hozzákapcsolódik a gondolatunkban, hogy emiatt fogunk megbetegedni.). Amikor szorongunk, gyakran tapasztalunk fizikai tüneteket is, melyek megjelenése változatos. Ilyen tipikus tünet pl. a hányinger, szédülés, fejfájás, mellkasi nyomás vagy szívdobogásérzés, hőhullámok, remegés, alvászavarok.

Mit tehetünk, amikor szorongunk?

Amennyiben egészségesek vagyunk, nagy eséllyel a vírus mentén a szorongás enyhébb formáját tapasztaljuk, ami azt jelenti, hogy feszültségünket, rossz érzéseinket és negatív gondolatainkat kontroll alatt tudjuk tartani, azok a normál életvitelünket nem vagy enyhe mértékben befolyásolják csak. Erre az esetre számos technika áll rendelkezésünkre, melyeket otthon is alkalmazhatunk.  A következőkben ilyen technikákat mutatunk be

1. Kognitív mechanizmusok- A gondolkodás minőségét segítő technikák 

Krízishelyzetekben jelentősen megterhelődik a gondolkodási kapacitásunk, gondolataink tartalma jellemzően negatív irányban torzul, illetve a gondolkodás képességének beszűkülését is tapasztalhatjuk.

A szorongásra jellemző a katasztrófaképző gondolatok: gondolkodásunk túlzóvá, a negatív információk pedig túlhangsúlyozottá válnak. Ha ezt észleljük magunkon, érdemes tudatosítani a jelenséget. Nevezzük meg magunkban, hogy most a szorongásra adott gondolkodási torzulást éljük át. Fontos, hogy megállítsuk és csillapítsuk a negatív gondolataink áramlását.

A változás hangsúlyozása: negatív gondolataink azt sulykolják, hogy az, amit most átélünk mindig ilyen marad, ezután az életünk így fog zajlani. Fontos tudatosítanunk, hogy ez egy gondolati torzítás. Érdemes magunkat többször emlékeztetnünk, hogy ez a krízisállapot is véget fog érni egyszer, a
dolgok meg fognak változni. Az életünk állandó változásban van, van lehetőségünk arra, hogy visszatérjünk megszokott életvitelünkhöz.

Vegyük számba, hogy életünk során milyen krízishelyzeteket éltünk át: vegyük sorra, hogy mik segítettek és azt is, hogy melyik helyzetből mit tanultunk. Erőforrásaink számbavételével tudatosíthatjuk magunkban, hogy vannak eszközeink a helyzet kezelésére, ezáltal csökkenthetjük szorongásunkat.

Igyekezzünk a tényeknél maradni, ha tapasztaljuk magunkban az irracionális gondolatok eluralkodását. Ismerjük fel gondolataink túlzó és irracionális jellegét, próbáljuk gondolatainkat az adott napra vonatkozó tényeknél lehorgonyozni.

Tartsuk fenn gondolataink és gondolkodásmódunk perspektíváját: a szorongás és a stresszes állapotok beszűkítik a perspektívát, minden véglegesnek tűnik; ezekben az állapotokban gyakran átélünk reménytelen gondolatokat is. Koncentráljunk arra, hogy mit tettem ma, mit tervezek holnap és az elkövetkező napokban, és milyen teendők várnak rám, ha vége a krízisidőszaknak (ld. pl. milyen terveim vannak a nyárra). 

2. Imaginációs- relaxációs technikák 

Krízis esetén alapvető imaginációs technikák is segítségünkre lehetnek, melyek segítenek gondolataink és érzelmeink fókuszát az „itt és most”-ban tartani. Ezeket érdemes valamilyen fizikai aktivitás után gyakorolnunk, amikor az erős feszültség a mozgásos aktivitás segítségével már valamelyest lecsengett.

  • Légzőgyakorlatok, különös tekintettel a négyütemű légzésre: mély belégzés, a lélegzet benntartása, lassú elnyújtott kilégzés, szünet. A légzés 2-3-szori ismétlése segíti a feszültség távozását a szervezetből.
  • Biztonságos hely-gyakorlat. Képzeljünk el egy valós vagy képzeletbeli helyszínt, ahol biztonságban érezzük magunkat. A helyszín lehet egy emlék, de lehet egy fantázia is. Idézzük fel minél részletesebben (illatokkal, fényekkel, színekkel), és próbáljunk egy hívószót kötni ehhez (pl. tengerparti szikla vagy zöld falú szoba). Időzzünk itt naponta pár percet például elalvás előtt, hogy rutint szerezzünk. Stresszes helyzetekben a hívószó segítségével „áthelyezhetjük” magunkat a biztonságot nyújtó helyszínre, akár csak pár perc erejéig, ahol megpihenhetünk és megnyugodhatunk.

Mit tegyünk, ha a szorongás továbbra is fennáll?

Előfordulhat, hogy a szorongás súlyosbodik, a hétköznapinál lényegesen nagyobb mértéket ölt, akadályoz a normál életvitel fenntartásában, indokolatlan helyzetekben is jelentkezik. Ilyen esetben mindenképp forduljunk szakemberhez, hiszen a szorongás nem múlik el magától, viszont fennállása számos egészségügyi és pszichés problémát idézhet elő, mint pl. magas vérnyomás, emésztőrendszeri problémák, szív-és érrendszeri megbetegedések, depresszió vagy addiktológiai problémák. 

Amennyiben úgy érzi, Ön is érintett és segítségre van szüksége, forduljon bizalommal intézményünk pszichológusaihoz, akikkel a megadott elérhetőségeken veheti fel a kapcsolatot!

(forrás:https://semmelweis.hu/klinikai-pszichologia/2020/03/28/a-koronavirus-jarvanyhoz-kapcsolodo-stressz-es-szorongas-kezelese-egeszsegugyi-dolgozoknal/ )

Büntetés helyett – Módszerek a hatékonyabb neveléshez

A szülők a gyermek viselkedésének alakításának, változtatásának céljából sokszor használják a büntetés különböző eszközeit. Ennek hatékonyságát sokan (joggal) kétségbe vonják, de mit lehet tenni abban az esetben, ha problémák adódnak a gyermek viselkedésével?

A büntetésnek sok fajtája van, a tapasztalatok alapján a szóbeli figyelmeztetéstől a fizikai bántalmazásig sajnos nagyon széles a paletta. Fontos elmondani, hogy a büntetés, legyen az bármi, vélhetően soha nem fogja meghozni a várt eredményt, a gyermek nem fog ettől megváltozni, hanem egy szorongó, zárkózott, vagy éppen dühöngő, hisztis kisember válhat belőle.

Mivel tudunk célt érni?

Ha a gyermek pusztán félelemből tartja be a szabályokat, behódol. Nem tud a problémával azonosulni, így nem tudja azt a magáévá tenni, ezért soha nem fog belső szabállyá alakulni a büntetéssel elérni kívánt viselkedés. Tehát ez nem éppen hatékony módja a magatartási szabályok elsajátításának. Akkor sem válik belsővé a szabály, ha a gyermek a szülő kedvéért tesz meg dolgokat. De hogyan is alakíthatjuk belső elvárássá ezeket a szabályokat?

Tulajdonképpen ez a nevelés valódi célja. Ez egy nagyon hosszú, éveken át tartó folyamat, amely néha felfelé ível, néha viszont stagnál, vagy akár vissza is eshet. Mind a szülő, mind a gyermek részéről is nagyon sok munkát igényel. A szabályok elsajátításának leghatékonyabb eszköze a hiteles példamutatás. A szülő részéről nagyon fontos a következetesség, viszont ennek egy kétoldalú dolognak kell lennie. A szülőnek ugyanúgy be kell tartania a gyermek által hozott elvárásokat, mint ahogyan azt fordított esetben elvárja. Ha ez nem valósul meg, a gyermekben könnyen kialakul az igazságtalanságérzet.

Szintén nagyon fontos a szülő és a gyermek közötti jó kapcsolat. Fontos az olyan környezet tudatos kialakítása, amelyben a gyermek hibázhat, hibáját jóvá is teheti, jutalma pedig a megbocsátás. Természetes dolog az is, ha a szülő hibázik. Hitelessé válik az által, ha hibáját felvállalja, illetve ezért elnézést is tud kérni.

Büntetés helyett a következtetések megtapasztalása segíti leginkább a gyermeket, hiszen a tapasztalati tanulás által elsajátított magatartásformák, viselkedésminták rögzülnek a leghatékonyabban mind a felnőttek, mind a gyermekek esetében egyaránt. Kisebb gyermekeknél sokszor ez elegendő, viszont az ő esetükben a vigasz, és a következmények megbeszélése kifejezetten fontos. A nagyobb gyermekek esetében elengedhetetlen a következmények nyugodt, higgadt környezetben történő átbeszélése, illetve a jóvátétel lehetőségének biztosítása. A szeretett dolgok megvonása sosem jó megoldás, a gyermekből dühöt, haragot, indulatokat válthat ki, és következmény, tanulság, magyarázat nélkül marad.

Nagyon fontos, hogy a gyermek környezetében lévő felnőttek hasonló elvek mentén neveljék a gyermeket. Érdemes, sőt ajánlott folyamatosan konzultálni a gyermek pedagógusaival, hogy a főbb nevelési színtereken hasonló elvek érvényesüljenek. Ez is segíti a gyermek stabil, és kiszámítható viselkedésének kialakulását.

A szülői felelősség fontos része a gyermek védelme is. Mindamellett, hogy mély nyomot hagy a gyermekben, bántalmazásnak minősül, és következményekkel jár az érzelmi zsarolás, a megalázás, a szidalmazás, a bezárás, illetve a fizikai bántalmazás. Igen, ide tartozik a „nyakleves” is, ezek sohasem jó módszerei a gyermeknevelésnek. Mit tehetünk, ha fegyelmezni szeretnénk?

1. Kössünk kompromisszumot. Törekedjünk arra, hogy egy helyzetből mindenki győztes pozícióban szálljon ki.

2. Ha a gyermek egyezkedni akar, érveljünk. Fontos, hogy kerüljük az „azért, mert én azt mondtam” jellegű kifejezéseket, adjunk egyszerű, reális, de határozott magyarázatokat.

3. Egyértelműen fogalmazzuk meg a várható következményt. Tegyük ezt következetesen, különben várható lesz, hogy a gyermek összezavarodik.

Mindent összevetve, büntetés helyett törekedjünk a következetességre, kommunikáljunk higgadtan és érthetően, és ezeket figyelembe véve törekedjünk az összhang megteremtésére, hiszen egy harmonikus, kiszámítható környezetben a szülő és a gyermek is komfortosan érzi magát. Amennyiben úgy érzi, szüksége van ezzel kapcsolatban segítségre, bizalommal fordulhat a gyermeke köznevelési intézményében tevékenykedő óvodai/iskolai szociális segítőhöz, gyermeke pedagógusához, vagy kérheti az óvoda/iskolapszichológus segítségét.

Petrik Zsuzsanna, óvodai és iskolai szociális segítő

Fejlesztés otthon

Mozgásfejlesztésnagymozgás koordináció fejlesztése

Az jelen helyzetben a napi rutinunk kialakításában az első a testmozgás legyen, amit akár közösen tudunk tenni reggel a családdal.  A mozgásnak kiemelt jelentősége van a gyermekek fejlődésében, képességeik kibontakozásában. A mozgás nagymértékben segíti az észlelést, a tapasztalatszerzést, alapját képezi a magasabb gondolkodási funkcióknak, a beszéd egyik feltétele. A mozgás fejlődése elősegíti a testi, az értelmi, az érzelmi és a szociális fejlődést. A nagymotoros mozgások (járás, futás, torna) gyakorlásán keresztül jut el a gyermek, a finomabb motorikus mozgáshoz (írás), végül a legfinomabb motorikus mozgáshoz (gondolkodás, koncentráció, érzelmek).Minden magasabb rendű tanulási tevékenység alapja a mozgás. Elengedhetetlenül fontos a beszéd, az olvasás, az írás elsajátításához.

Otthon végezhető játékok, feladatok

Szabad mozgásos játékok: csúszás, kúszás, mászás, futás, úszás, ugrálás, lépcsőn járás, labdajátékok.

Mozgásutánzó játékok álló helyzetben, mozgó helyzetben: például állatok mozgásának utánzása:

  • Kutya – négykézláb mászás (keresztezett mozgás, mikor a jobb kar mozdul, a bal láb mozduljon). Nehezítés: hátrafelé is végezzük el!
  • Cica – tenyéren + talpon járás, nagyon puhán
  • Krokodil – kúszás (kommandós gyakorlat fiúknak. Egyik oldal hajlít, másik oldal nyújt)
  • Gólya – járás magas térdemeléssel, karok nyújtva csőrként összeérintenek.    Nehezítés: mondjuk közben sorban a hét napjait, vagy a hónapokat, esetleg számoljunk kettesével, vagy 10-től visszafelé.
  • Tyúk – egyik sarok a másik láb ujjaihoz ér pontosan. (ez így térbeli tájékozódást is fejleszt, valamint lúdtalp tornának is kiváló, és még érzékelésfejlesztő, szenzomotoros gyakorlat is). Nehezítés: előre nézzünk, ne a lábunkat. Csukott szemmel is mehet. Hátrafelé is elvégezhetitek.
  • Veréb – páros lábon ugrálás. Közben énekelhetitek a dalt: Ugráljunk, mint a verebek, rajta, gyerekek!
  • Nyusziugrás – leguggolunk, combok összezárva, tenyerünket magunk elé tesszük, utána ugrunk Dal nyusziugráshoz: Nyuszi ül a fűben, szépen szundikálva, Nyuszi, talán beteg vagy, hogy már nem is ugorhatsz? Nyuszi hopp, nyuszi hopp, máris egyet elkapott!
  • Béka – leguggolunk, itt a térdek már szétnyílnak, a békához hasonlóan itt az “ugrólábunkra” lesz szükség, a kéz csak kitámaszt. Magasra ugrunk, haladunk előre, a tenyereket csak a leérkezésnél érintjük le.

Fontos, hogy ne keverjük a békaugrást a nyusziugrással! Két különböző ugrásról van szó!

  • Pók járás – helyezkedjünk el ülésben, húzzuk fel a térdeinket, emeljük meg a feneket és tenyéren-talpon támaszkodva haladjunk előrefelé.
  • Rák járás – helyezkedjünk el ülésben, húzzuk fel a térdeinket, emeljük meg a feneket és tenyéren-talpon támaszkodva haladjunk hátrafelé.
  • Kenguru – apró ugrások páros lábon, karok nyújtva lefelé állnak, tenyerek felfelé fordítva, középső ujjak egymáshoz érintve erszényt formázva.
  • Tigris járás – mászás közben mindig a tenyerünkkel megérintjük az ellenkező oldali térdünket (keresztező mozgás).
  • Sánta róka – két tenyér a talajon, egy láb a talajon, másik láb megemel. Tenyér előre helyez, lábbal utána ugrunk – ütemesen. Lábcserére ügyeljünk! Mindkét oldalra végezzük el a gyakorlatot!
  • Medvejárás – tenyéren, talpon, popsit megemelve, mint a cica, de itt figyelve arra, hogy mikor a jobb tenyeret tesszük előre, a bal láb mozduljon (keresztezett mozgás).
  • Kígyó – hason fekvésben helyezkedjünk el, behajlítjuk a karjainkat, és az alkarokkal megpróbáljuk húzni magunkat, lábakat csak húzzuk, nem mozognak.
  • Teknős – lassú négykézláb járás, a hátunkra tehetünk valami nehezéket is. Babzsákot, egy párnát, vagy egy plüsst, amelynek van valamennyi súlya (ne legyen túl nehéz, de lehessen érezni).  A lényeg, hogy úgy járjunk, hogy ne essen le a “teknőnk”.

Egyensúlyozást fejlesztő játékok: padon, kötélen, útvonalon, guggolás, fél lábon állás, ugrálás, ugróiskola, szökdelés, bukfenc, mérlegállás, biciklizés.

Lábbal végzett mozgások: babzsák, ceruza, tárgyak felvétele lábbal, rajzolás lábbal.

Interneten elérhető online segítő oldalak:

http://webovoda.blogspot.com/2009/03/otthon-szulovel-vegezheto-jatekos.html
http://www.otthonifejlesztes.hu/mozgasfejlesztes/mozgasterapiak
http://webovoda.blogspot.com/2009/03/otthon-szulovel-vegezheto-jatekos.html

Koósné Kocs Dorottya, fejlesztőpedagógus

Hetekig home office-ban a párommal!  Most mi lesz?

„A kialakult krízishelyzet megerősítheti a kapcsolatokat, házasságokat, vagy akár szét is rombolhatja azokat. Együtt, összezárva, bizonytalan ideig egy olyan szituációban, amiben mindenkiben ott van a szorongás, a félelem, a bizonytalanság, nehéz lehet. Úgy is, ha a kapcsolat stabil volt eddig érzelmileg. Hogyan tehetünk azért, hogy megerősítsük otthon a párkapcsolatokat?

A szorongással járó krízishelyzetben az is gondot okozhat, hogy kinek milyen a stresszel szemben a megküzdési stratégiája. Van, aki nem veszi komolyan, viccelődik ezzel, van, aki túlreagálja, van aki igyekszik nyugodtan hozzáállni. Máshogyan reagálhatunk, ez megnyilvánulhat a mindennapi cselekvésekben, tervezésben, vitákban is. Az, hogy együtt kell működni, hogy az eddigi problémák helyett másra kell közösen fókuszálni, megerősítheti a kapcsolatokat, de az, ha az egyik félre hárul minden megoldandó gond, a partnere pedig csak magával foglalkozik, értelemszerűen tönkreteheti a kapcsolatokat.”

Hivatkozás: https://24.hu/elet-stilus/2020/03/21/koronavirus-parkapcsolat-osszezarva/

Amikor a párok szembesülnek azzal a ténnyel, hogy hetekig home office-ban lesznek „összezárva” az első gondolat könnyen megfordulhat a szereplők fejében: vajon hogyan fogom kibírni veled?  Ez a kérdés vagy téma többféle stílusban jeleníthető meg a párkapcsolatban: Valaki vicces formában örömét kifejezve dobja be az ebédlőasztalnál, valahol a vicces hangnem és stílus ugyancsak felismerhető, némi iróniával fűszerezve, amelyben fellelhetőek a még meg nem talált, de vágyott egérutak meglétének lehetőségei, valahol pedig komoly aggodalomra ad okot.

Ezzel a gondolattal pedig nem biztos, hogy egyedül vagyunk, úgyhogy érdemes minél előbb tisztázni a kérdést, mielőtt komoly félreértések alakulnak ki a tartós otthonlétet illetően. Jó kis feladat vár ránk, hiszen ha két nagyon eltérő ember vagyunk, akkor a tartós összezártság konfliktusok forrásává válhat, amelyek megmérgezhetik a kapcsolatot. Viszont a konfliktusoknak nagyon erős gyógyító hatása is lehet az együttélésre vonatkozóan, mivel most lehetőség nyílik arra, hogy a korábban felgyülemlett sérelmeket, félreértéseket tisztázzuk. A mindennapi mókuskerék során, amikor a felek napi 10 órát dolgoznak, és semmi energiájuk nincs egymásra, könnyen kihűlhet a kapcsolat, ha nem gondozzák.

„Általában mindenkinek szüksége van pár óra egyedüllétre néha, amelyből töltődhet. Emellett a hobbijainkban és a szokásainkban is megnyilvánul a különbözőségünk, és bár eddig inkább az volt a probléma, hogy naptárral egyeztettük a közösen töltött minőségi időt vagy a háztartási munkákat, most egyfolytában, 0-24 együtt leszünk. Összezárva.” Én a munkahelyi stresszt a haverokkal való estékben vezetem le vagy közösségben sportolok, ő szereti a csajos bulikat vagy a jó kiadós szomszédolásokat, de ha ezt nem csinálja, akkor többnyire olvas vagy sorozatokat néz.

Mit lehet akkor csinálni együtt?

„Hogyan lehet megúszni, hogy egyikünk ne váljon házisárkánnyá? Hogy a frusztrációt, a bizonytalanságot, a szorongást és a pánikot ne egymáson vezessük le veszekedések formájában? Hogy naponta legyünk külön is legalább félórát? Hogyan oldjuk meg azt, hogyha valamelyikünk szeretne legalább 1-2 órát egyedül lenni otthon? Azoknak, akiknek a gyerekek is otthon vannak folyamatosan, még nehezebb a helyzetük, de így is meg lehet oldani azt, hogy naponta legalább félórát áldozzunk a párkapcsolatra, hogy építsük, megerősítsük azt ebben a krízishelyzetben.

Azokban a párkapcsolatokban, ahol megtört a bizalom valamilyen oknál fogva (hűtlenség, állandó féltékenység), vagy azoknál, akik éppen a válást fontolgatták most különösen nehéz lehet összezárva együtt. A krízis anyagi válságot is hozott sok háztartásban, sokan pedig az anyagi biztonság miatt maradhatnak a párkapcsolatban, ami nem feltétlenül egészséges helyzet. Azokban a kapcsolatokban, házasságokban, ahol gondok vannak évek óta, de homokba dugják a fejüket, most előtérbe kerülhetnek a problémák, ráadásul az otthoni munka is sajátos szabályokat igényel ahhoz, hogy hatékony is legyen, mindezt tetézi, ha a gyerekek is ott ugrálnak, szaladgálnak a háttérben. Hogyan lehet tehát elérni, hogy a mindennapok a járvány ideje alatt jó hangulatban teljenek otthon?”

hivatkozás : https://24.hu/elet-stilus/2020/03/21/koronavirus-parkapcsolat-osszezarva/

Ha úgy érezzük, hogy eljött a pont, és érdemes harcolni a párunkért, mert a jelenlegi kapcsolati helyzet tarthatatlan, fontos lehet tisztázni a párkapcsolati céljainkat, motivációinkat magunkban. Mit szeretnék tőled, miért vagyok veled? Mit szeretek benned, mit nem? Miért szeretlek, miért nem?  Amennyiben úgy érezzük, hogy van remény,  amibe  lehet kapaszkodni, érdemes megtanulni újra egymással kommunikálni, hiszen az egymással való kommunikáció alapjai bennünk vannak, mert egyszer a kezdetekkor nem véletlenül szerettük meg egymást. A célok, motivációk tisztázása azért lehet fontos, mert elhárítja a kommunikáció során keletkező akadályokat. A miért vagyok veled kérdés összegzése után tudatosodhatnak bennünk olyan tények, érzések, amelyek csak a háttérben ketyegtek a mindennapi rutin során és onnan fejtették ki hatásukat a kapcsolatra.

Könnyebb a helyzet, ha a kölcsönös kimondatlan igényt valamelyik fél megfogalmazza, amelyből elindulhat egy konstruktív problémamegoldó vagy felszámoló interakció, amelyben érdemes lehet teret adni annak, hogy őszintén fogalmazza meg mindkét fél a meglátásait, gondolatait esetleg érzéseit. Fontos, hogy meghallgassuk egymást, bármilyen perzselő is a hatása annak, amit mond. Ha nagyon mély a téma, könnyen lezárunk, és az ebből eredő gondolataink eluralkodhatnak rajtunk úgy, hogy nem is halljuk a másik fél közléseit, és végképp nem tudunk összpontosítani arra, hogy mi a valódi tartalma annak, amit mond.

Ha csak az egyik fél érzi a kapcsolat megmentésének szükségességét, ott (feszültségi, elzárkózási, viselkedési szinttől függően) érdemes óvatosan megpuhítani partnerünket a jó ügy érdekében, hiszen a legtöbb esetben, ha kicsit belegondolunk rájövünk, hogy mivel lehet őt felbosszantani, vagy éppen levenni a lábáról.

Ha jobban belegondolunk, lehet, hogy nem is olyan vészes otthon lenni a párunkkal, mint amilyennek az első pillanatban tűnt.

Ha valaki úgy érzi, nézze meg az alábbi filmet, amely szorosan kapcsolódik a témához:

https://port.hu/adatlap/film/tv/amit-meg-mindig-tudni-akarsz-a-szexrol-hope-springs/movie-130880

Széplaki Gábor, óvodai és iskolai szociális segítő

Kedves Ügyfeleink!

A BÁRKA Család- és Gyermekjóléti Központ óvodai-iskolai szociális segítői szeretnének segítséget nyújtani a kialakult helyzetben, mivel mindenkire nagy terhet ró, hogy nem csak a munkahelyen, hanem otthon is helytálljon nem csak, mint szülő, de tanár is.
Célunk az, hogy telefonos, illetve elektronikus segítségnyújtás formájában hozzájáruljunk a gyermekek tanulmányi kötelezettségének teljesítéséhez, a digitális munkarendbe való beilleszkedéshez.
Ezért a Központ munkatársai létrehoztak egy Skype fiókot, ahol minden nap 9.00-17.00 óráig várjuk hívását, illetve írásos megkeresését az iskolai.szocialis.barka@gmail.com felületen. Ezen felül egy központi telefonszámon is kereshetnek bennünket az intézmény nyitvatartási idején belül.

Elérhetőségeink:
Skype: Iskolai Szociális Segítők Bárka
Skype név: live:.cid.6437e13458bf3091
Elérhető: H-P: 9:00-17:00
Központi telefonszám: 0630/445-88-15, 061/260-11-62
Elérhető:
Hétfő: 12:00-15:00
Kedd-Szerda-Csütörtök: 9:00-15:00
Péntek: 9:00-13:00

Miben tudunk segíteni:

  • digitális tanrendbe való átállás,
  • tananyag elsajátítása,
  • szociális jellegű probléma felmerülése,
  • gyermeknevelési nehézség,
  • családon belüli problémák,
  • információnyújtás az elérhető szolgáltatásokról.

    A BÁRKA Család- és Gyermekjóléti Központ óvodai és iskolai szociális segítő munkatársai

Testvéri civakodás a bezárt lakásban

A veszekedés testvérek (gyerekek) között természetes dolog, sőt, szükséges is. A konfliktusok kezelését is meg kell, hogy tanulják.

A sosem veszekedő gyerekekkel sok szülő büszkélkedik, de a gyerekeknek szükségük van arra, hogy megtanuljanak vitázni. Ez is a kommunikációjuk fejlődésének egy része. A gyerek megtanulja elmondani, mi nem tetszik neki, mit érez igazságtalannak, miért haragszik. Végül, azt is meg kell tanulnia, hogy a konfliktus az emberi kapcsolatok természetes velejárója. Amit megfelelő technikával, türelemmel meglehet oldani, és tanulni is lehet egy-egy probléma sikeres megoldásából. Vitájuk által a gyerekek érvényesülni tanulnak, kommunikálnak, és tapasztalatot szereznek.

A szülő helyzete nem egyszerű

Ha összezárjuk a testvéreket kis helyen hosszú időre, akkor hamar katasztrófahelyzet alakulhat ki otthon. Óhatatlanul találnak egymásban problémát. Megváltozott a napirendjük, ingerszegényebb lett az életük, nem tudnak annyit mozogni, amennyire szükségük lenne, nem tudnak találkozni a barátaikkal. Ahogy minket, úgy őket is megoldandó feladat elé állítja ez a helyzet.  

A szülő, aki azt sem tudja, hol áll a feje a napi tennivalók sokaságában, néha képtelen türelemmel nézni a vitatkozást. A mostani helyzetben pedig még a legtürelmesebb szülők is elveszítik néha a fejüket. Előfordul, hogy a szülők nem is tudják átlátni a gyerekek közötti vitát, nem tudják jól megítélni a helyzetet, (hányszor hallottuk már a „nem én kezdtem” mondatot? ) emiatt esetleg igazságtalan döntést hoznak a megoldást illetően.

A gyerekek vitáiba a felnőtteknek nem is mindig kell belefolyni, pláne ha nem ismerünk minden pontos részletet. Az élet további részében sem lesz mellettük mindig valaki, aki harmadik félként igazságot tesz.

Ha mégis bele kell avatkoznunk a vitába, az alábbi lépéseket érdemes szem előtt tartani.

1. Fogadjuk el hogy néha bizony ellenségesek egymással a testvérek.

2. Hallgassuk meg mindkét felet figyelmesen.

3. Foglaljuk össze a véleményüket, érzéseiket, és mondjuk el, amit hallottunk.
4. Ismerjük el, hogy felnőttként sem egyszerű egy ilyen helyzetet kezelni és jó megoldást találni.
5. Mondjuk el, hogy képesnek tartjuk őket arra, hogy kitaláljanak valamit, ami mindenkinek elfogadható megoldás
6. Hagyjuk őket egyedül.

Kedvességjáték, egy jó módszer a viták megoldására

A kedvességjáték tulajdonképpen egy pozitív árulkodásról szól. Elmondják, hogy a testvérük hogyan segített nekik, mi módon volt velük kedves. Minden gyerek adhat a testvérének kedvességpontokat azzal, ha elmondja a szülőnek, milyen kedvességet adott kapott a testvérétől. A szülő pedig felírja a pontokat a nap során. Például ilyen kedvességekről lehet árulkodni:

  • a húgom adott a színesceruzájából,
  • az öcsém nem zavart meg az online óra közben,
  • a bátyám segített a fizika házimban,
  • a nővérem segített a környezett leckémben,
  • a bátyám segített elékszíteni a reggelimet
  • a nővérem segített beágyazni

A cél ezzel az, hogy adjanak esélyt egymásnak a gyerekek arra, hogy kedvesek legyenek. Ahelyett, hogy a színesceruza egy tiltott dolog lenne, amit fel kell halmozni és meg kell védeni a tesótól, átváltozik egy olyan lehetőséggé, mellyel kedves lehet a testvérével. Így átállíthatjuk a fókuszt a gyerekeknél arra, hogy keressék, hogyan lehetnek kedvesek egymással.

Fontos kritérium a játékban az, hogy nem szabad elvenni kedvességpontokat a gyerekektől. Tehát ha mégis vita alakul ki, akkor sem szabad visszaélni a már megszerzett pontokkal és azzal büntetni őket, hogy kilátásba helyezzük a pont levonást.

A kedvességpontokat mindig nap végén összesítjük, versenyt csinálunk belőle, és megjutalmazzuk a győztest. Ennek lehet, hogy hiszti lesz az első időkben a vége de aztán megszokják, hogy érdemes kedvesnek lenni egymással egész nap.

Tankó Borbála, óvodai és iskolai szociális segítő

Kreatív tanulási ötletek koronavírus idejére

Az iskolák bezárásával rengeteg szülő került nehéz helyzetbe, mivel most nem lehet a nagyszülőt a szomszéd néni segítségét kérni a gyermekek felügyeletébe.

A közösségi médiában rengeteg kezdeményezés indult azzal a céllal, hogy elviselhetőbb legyen a bezártság mind a gyermek mind pedig a szülő részére.  A közösségi hálón vehetünk már online jóga órákat is. Létrejött a Művészek az Otthoni Oktatásért facebook oldal, ahol színészek olvasnak fel kötelező olvasmányokat, Digitális programként nézhetünk már színdarabokat, hallgathatunk koncerteket és végig járhatunk kiállításokat is.

Ajánlunk ezért olyan otthoni programot, ami elviselhetőbbé teszi a gyerekek számára a bezártságot.

Ha már unalmas a tankönyvből tanulni:

1. Végezzetek otthon kísérleteket!
Rengeteg izgalmas kísérletet lehet elvégezni otthon is, ami nem csak lefoglalja a gyerekeket, de a kémiatanulásban is segíthet. Egy tojást ecetbe áztatva pattogóssá varázsolhatunk, szőlőlével pedig titkosírást fedhetünk fel rajta. Izgalmas otthoni kísérletekért nyisd meg: https://www.youtube.com/watch?v=4MHn9Q5NtdY

2. Utazzatok el a Marsra!
Az accesmars.com oldalon egy marsjáró szemén keresztül nézhetünk körül a Marson. Jövendőbeli űrhajósoknak kötelező otthoni program!

3. Írjatok olvasónaplót egy könyvből!

Ha a gyerek unja a kötelező olvasmányokat, válasszon ő egy könyvet, amit közösen feldolgoztok. Olvassátok el együtt, beszélgessetek róla, írjatok olvasónaplót. Az olvasás az egyik legjobb időtöltés és a karantén jó lehetőség arra, hogy megszerettessük a gyerekekkel a könyveket.

4. Készítsetek saját társasjátékot!
Hogyha már az összes otthoni társast végigjátszottátok találjatok ki egy újat! Rajzoljatok táblát, kártyákat, alkossatok szabályokat. Egy saját játék összehozza a családot és ki tudja, lehet, hogy a végén még piacra is dobják a társasotokat!

5. Használjátok okosan az internetet!
Biztos, hogy a gyerek többet fog a neten lógni a karantén idején. Pont ezért fontos, hogy megmutasd a gyerekeknek, hogyan használhatja tanulásra is az internetet. A zanza.tv kincsesbánya a diákoknak, a Zállatorvos YouTube csatornán vicces animált videókból tanulhatnak a nagyobbak. A Honfoglaló és a Kvízpart pedig tökéletes a tanultak átismétlésére.

Bálint Mariann, óvodai és iskolai szociális segítő

Mihez kezdjek a gyerekkel? 

Ha most belegondolunk, pár héttel ezelőtt még senkinek nem jutott volna eszébe, min fogunk mindnyájan keresztül menni. Tehetetlenek és felkészületlenek voltunk mindazzal szemben, ami bekövetkezett, ráadásul közös érdekünk, hogy az intézkedéseket, amivel kezeljük ezt a helyzetet, betartsuk. Mi felnőttek jobban és részletesebben látjuk át ezt a helyzetet, tudatosabbak vagyunk, azonban gyermekeink még máshogy működnek.

A felnőtt lét feladatmegoldással, alkalmazkodással, globális gondolkodással és információ gyűjtéssel reagál ösztönösen az átélt krízisre, míg gyermekeink “kicsit” másképp.

Nekünk felnőtteknek sem könnyű a szeparációval és a krízis okozta kihívásokkal napi szinten küzdeni. Sokszor vagyunk lehangoltak, ingerültek, akadályoztatva érezzük magunkat, a bezártság természetes tüneteit mi is észrevesszük magunkon. Reménykedünk, bizakodunk, “alkudozunk a sorsunkkal”, vagy éppen csalódottak, frusztráltak és szomorúak vagyunk.

Ezen érzések és hangulatok napi szinten is komoly változásokat mutatnak, vannak nehezebb és könnyebb pillanatai a napjainknak. Ezen mindannyian, együtt, összezárva megyünk keresztül, önkéntelenül is hatva egymásra. Gyermekeink sem kivételek.

Szomorú? Lehangolt? Vagy éppen “nem bír magával”? Esetleg ingerült? Vagy kötözködő? Sokszor agresszív és veszekedős? Felcsattan? “Nem lehet hozzászólni”? Napokra bezárkózik?

Miért reagálnak így a gyermekeink?

Először is, ugyanazon mennek keresztül, mint mi, csak kicsit máshogy működnek. Cikksorozatunkban feltárjuk ennek a hátterét és kéthetente újabb témaköröket fogunk érinteni.

Első témánk: Izolálva a társaságtól.
A gyermekek azzal, hogy korán bekapcsolódnak a  közösségekbe, bölcsődébe, óvodába kezdenek járni, hamar részévé válnak a szocializációs kapcsolatrendszereiknek. Barátokat, játszópajtásokat gyűjtenek, sokat játszanak egymással, kialakítják a saját kis társaságukat. Nem csak arról szól ez, hogy általában el is foglalják magukat, így ha együtt vannak, soha nem unatkoznak, hanem a közösség normái, szokásai, hagyományai is hatnak rájuk. 

Jelen pillanatban a gyermekeinknek hiányzik ez a közösség. Nehezen találják fel magukat otthon, többször unatkoznak is és mi felnőttek megértően kell, hogy ezen átsegítsük őket. Mint ahogyan nekünk is hiányoznak a családtagjaink, a barátaink, a kollégáink, nekik talán még jobban hiányzik a közösség. Gyermekkorban sokkal intenzívebb hatással van ránk, hogy több ember között vagyunk, több inger ér minket, ha valami már nem elégíti ki a kíváncsiságunkat, újabb ingereket tudunk találni. Ha belegondolunk abba, hogy egy hónapja még a gyermek 20-30 másik gyermekkel tudott játszani, most pedig velünk kell “beérnie”, talán jobban megértjük, miért unatkozik, vagy lehangolt. Mi szülök, bármennyire is vagyunk kreatívak, találékonyak, játékban jó partnerek,nem tudjuk pótolni ezt a közösséget.

Ha óvodás a gyermekünk, legyünk megértőek velük és kíváncsiak a kis “társaságra”, kezdeményezzünk beszélgetéseket a kis barátaikról. Ha közösen idézzük fel ezeket az élményeket, ha úgy játszunk, mint az ” oviban”, közösen készíthetünk rajzokat a barátairól, akár eljátszhatjuk, hogy mi is óvodásak vagyunk, akkor segítségünkkel felidézheti a gyermek ezeket a pozitív élményeket, jobb kedvre derül, könnyebben átvészeli a szeparáció időszakát.

Iskolás gyermekeinknél azt látjuk,hogy ha lehet még többet csüngnek a telefonon. Általánosságban nem is  örülünk ennek, most legyünk elnézőbbek, ha a barátaival tartja a kapcsolatot. Látszólag számunkra érthetetlen, miről tudnak akár egész nap kommunikálni, de tudnunk kell, hogy a kortárs kapcsolatok teljes megvonása ebben a korban komoly nehézségeket vet fel. A társaság nem csak unaloműzés és semmittevés, jó esetben ez a külső  feedback az önértékelés fejlődését is szolgálja. A szociális kapcsolatrendszer visszajelzése alakítja és megerősítheti a fejlődő személyiség azon tulajdonságait, amelyek elismerésre és elfogadásra kerülnek, pozitív mintát adhat, ami a normaképzés miatt, a preferált vonások megerősítését is szolgálják. A kortárs kapcsolatokban a gyermek megéli, hogy megértik érzéseit, osztoznak benne, bátran kibeszélheti a szorongásait, gondolatait, félelmeit olyanokkal, akik hozzá hasonló helyzetben vannak, hasonló problémákkal, élményekkel és érzésekkel küzdenek. Ha ebben az elfogadó közegben meg tudják egymással osztani élményeiket, gondolataikat, az segít nekik elviselni ezt a helyzetet és felvidítják, szórakoztatják egymást, ami jobb hangulatra deríti őket.

Kamasz gyermekeink az izoláltságot már sokkal nehezebben viselik. Nekik a barátok, a társaság, a haverok nélkül átélt hetek szinte “elviselhetetlenek”. Ők vitatkoznak most  a legtöbbet a szüleikkel azon, hogy találkozhatnak-e a többiekkel. Ez nem csak az amúgy is jelenlévő határfeszegetésből és lázadásból fakad. Ebben a korban szinte teljes egészében csak a kortárskapcsolatok jelentik a gyermek számára az egyetlen visszajelzést. Ez a már-már percepciós torzulás jelenti az egyetlen lehetőséget számára,hogy önmagát meghatározza. A személyiségfejlődés ezen szakaszában a krónikus önbizonytalanság, identitásválság és önértékelési problémák miatt minden külső inger, visszajelzés halmozottan számít. A baráti kapcsolataik védik meg őket a kiábrándultságtól,  önmaguk iránt érzett utálatól, értéktelenségük gondolatától. Megértik, vígasztalják, támogatják egymást, segítséget nyújtanak, hiszen ők is hasonló problémákon mennek át. Jelen helyzetben a kamaszoknak is erre van leginkább szükségük.

Fontos tehát, hogy ebben a krízishelyzetben ne tiltsuk a gyermekeket a telefonjuktól, engedjük, hogy a barátaikkal is tarthassák a kapcsolatot. Reméljük, hogy hamarosan visszatér az élet a saját kerékvágásába és úgy tekintsünk erre a mostani állapotra, mint egy átmeneti helyzetre.

Könyvajánló

Kim John Payne 

Egyszerűbb gyermekkor – Hogyan neveljünk nyugodtabb, boldogabb, magabiztosabb gyerekeket?

Hogyan hat gyermekünkre a körülöttük lévő felnőtt világ okozta stressz? Ezzel a témával foglalkozik Kim John Payne pedagógus-gyermekpszichológus könyve.

“Miként csökkenthetjük gyermekeink életében a fékevesztett tempót, a stresszt, a képernyők uralmát, a tárgyak, tevékenységek és tagolatlan információk sokaságát, melyek anélkül árasztják el és teszik függővé őket, hogy igazi örömet nyújtanának nekik? Sőt, amelyek közvetlenül járulnak hozzá ahhoz, hogy napjainkban egyre több a különböző pszichológiai “címkével” ellátott – hiperaktív, figyelemzavaros, magatartászavaros – gyerek?”

A könyv egy kész gyermeknevelési mozgalmat indított el a világ több részén is. A felgyorsult világ, a stressz, a túlzott információáramlás, a megnövekedett képernyőidő mind hatással vannak a gyermekekre. A könyv egy olyan egyszerűsített gyermeknevelési módszerről szól, amely könnyen megvalósítható, amennyiben a szülő kellő mértékben elszánt és elkötelezett. Ennek a szemléletmódnak a követésével melegebb, bensőségesebb családi légkört lesz képes a szülő létrehozni, mindemellett a szerző tanácsainak megfogadásával képes lesz szülői hitelességének növelésére is.

Könyv: Egyszerűbb gyermekkor (Kim John Payne)

Petrik Zsuzsanna, óvodai és iskolai szociális segítő

 

Konfliktusok a karantén ideje alatt – Hogyan csökkentsük a gyerekekkel való veszekedéseket a jelenleg fennálló nehéz helyzetben?

A digitális tanrendre való átállás és a „home office” jellegű munkavégzés több területen is változást hozott az életünkbe. Az újonnan kialakult életforma velejárója a bezártság, ami nagymértékben igényel alkalmazkodóképességet, türelmet, empátiát. A mindennapok „normális” történéseiben is gyakran előfordulnak a gyermekek és a szüleik között konfliktusok, adott esetben viszont ezek a viták gyakoribbá válhatnak, felfokozódhatnak. Éppen ezért nagyon fontos most is, hogy odafigyeljünk egymásra, és felkészüljünk arra, hogy ezeket az összezördüléseket kezelni tudjuk.

A gyerekek leginkább a családjuk, barátaik, nagyobb gyerekek esetében a közösségi média által informálódhatnak a tágabb környezetükben bekövetkező változásokról, ami sokszor lehet számukra ijesztő. Sokszor mi, felnőttek sem tudjuk ezt az információáradatot kezelni, nem tudjuk, mit tekinthetünk hiteles információnak, és mit nem. Ezek feldolgozása a gyermek számára is nagy feszültséggel jár, amivel a gyermek még nem biztos, hogy meg tud küzdeni. Ennek a feszültségnek az eredménye a hiszti, a dobálás, a csapkodás, stb. Ez egy jó formája a feszültségoldásnak addig, ameddig a gyermek nem válik agresszívvá, és nem fordul a szülei, esetleg a testvérei ellen

Ennek elkerülése, megelőzése érdekében összeszedtünk néhány módszert, amely alkalmas lehet a konfliktusok kezelésére, csökkentésére.

  • Nagyon fontos a fix napirend kialakítsa. A gyermeknek szüksége van a keretekre és a kiszámíthatóságra, ezáltal biztonságérzete stabil, általános feszültsége csökken.
  • Nagyon fontos a gyermek számára a napi mozgás. Naponta 2-3 alkalommal biztosítsunk erre lehetőséget számukra a körülményeinket figyelembe véve. A családi házban élők előnyben vannak, de akiknek nem áll rendelkezésükre kert, vagy terasz, számos bent végezhető játékos mozgásforma megtalálható az interneten. A friss levegő biztosítása szintén nagyon fontos. Üljünk ki a kertbe, vagy nyissuk szélesre az ablakot a lakásban, miközben mozgásos feladatokat végzünk.
  • A napirendben legyenek olyan idősávok, amikor csak a gyermeké a főszerep. Fontos, hogy ez alatt az idő alatt a lehető legtöbb figyelmet kapja meg a gyermek, legyen az akár tanulással kapcsolatos segítségnyújtás, vagy az otthoni mindennapi feladatokba (pl. főzésbe, takarításba, háziállatok ellátásába, stb.) való bevonás. Ez idő alatt ne telefonáljunk, böngésszük az internetet, nézzük a televíziót.
  • Határozzuk meg a tanulási és a munkaidőt. Amennyiben a lakás adottságai lehetővé teszik, ezt az időt egymástól elkülönülve töltsük el. A közös időtöltésre szánt területeket, pl. a nappalit vagy az étkezőt hagyjuk meg a közös tevékenységeknek.
  • Ismerjük fel, hogy a gyermeknek mikor vagy szüksége a közös időtöltésre, és mikor szeretne egyedül maradni. Minden nap legyen legalább egy közös tevékenység, de fontos, hogy ne érezze a gyermek ezt kényszernek. Pl. közös vacsora, esti mesélés, társasjáték
  • Ha már kialakult a konfliktus, legyünk következetesek, mindemellett igyekezzünk partnerként tekinteni a gyermekre. A szülői erőfölény ezekben a helyzetekben a legkevésbé célravezető. Mutassunk példát, csak annyit várjunk el a gyermektől, amennyit a képességeinél fogva teljesíteni tud.
  • A tisztábban látás céljából próbáljunk belehelyezkedni a gyermek helyzetébe. Keressünk közösen megoldást a problémára. Fogalmazzunk meg javaslatokat, ezt a lehetőséget adjuk meg a gyermeknek is. Fontos, hogy a gyermek magáénak érezze a problémája megoldását amellett, hogy ahhoz segítséget kap.
  • Próbáljunk én- közlésekkel kommunikálni, hogy a gyermek könnyebben megértse, hogy nekünk sem egyszerű a helyzetünk (pl. nekem nagyon rosszul esik, hogy,…, nagyon elszomorít, hogy…, boldoggá tenne, ha….). Fontos, hogy a gyermek tisztában legyen az érzéseinkkel, hiszen ő a mi lelki állapotunkhoz alkalmazkodik, akkor nyugodt, ha mi is azok tudunk maradni.

Petrik Zsuzsanna, óvodai és iskolai szociális segítő

Fejlesztés otthon

Kedves Szülők és Gyerekek!

A kialakult egészségügyi helyzet miatt arra kényszerülünk mindannyian, hogy online tartsuk egymással a kapcsolatot. Szeretném Önöktől és a gyermeküktől is azt kérni, hogy legyenek partnerek ebbe az átmeneti időszakban, hogy a visszatérés az óvoda, iskola világába zökkenőmentes legyen gyermekük számára.

Ezt a cikket azért állítottuk össze, hogy Ön is hatékonyan segíthessen gyermekének az otthoni tanulásban. Az ötletek elsősorban játékos feladatokon keresztül nyújtanak segítséget.

Hétről hétre más területek fejlesztéséhez nyújtok otthon végezhető, kevés eszközigénnyel végezhető feladatokat.

Elöljáróban pedig néhány hasznos tipp a feldatokhoz:

  • Gyermekét ne hagyja egyedül, legyen mindig a segítségére, mert csak így kap biztonságos teret a feladatokhoz, játékokhoz,
  • Egyszerre minél kevesebb utasítást adjunk!
  • Kerüljük el az időre mért feladatokat, versenyeztetést. Inkább saját rekordjait próbálja megdönteni.
  • Lehetőleg szóban mérjük fel tudását.
  • Tartsuk távol az elterelő zajoktól a gyereket, biztosítsunk nyugodt helyet munkájához.
  • Szoktassuk rá emlékeztető listák készítésére.
  • Kerüljük a nyers memorizálást, inkább összefüggéseket tanítsunk.
  • Használjunk gyakran humort a kommunikációban.
  • Engedjük, hogy felfedezze saját problémamegoldó módszereit.
  • A feladat keltse fel érdeklődését, esetleg saját szabadidős, otthoni tevékenységéhez kapcsolódjon. (pl. főzés)
  • Használjunk vizuális és kézzel megfogható, tapintható anyagokat, eszközöket.
  • Összpontosítsunk erősségeire, találjuk meg a sikeres területeit gyenge pontjai helyett.
  • Biztosítsuk a gyereket arról, hogy nehézségein túl fog jutni. Mondjuk el, hogy nagyon sok felnőtt sikeresen kompenzálja ilyen jellegű problémáit.

Miért is ennyire fontos a játék?

Manapság sajnos egyre kevesebbet játszanak a gyermekek, pedig játék közben rengeteg ismeretet szerezhetnek, tanulhatnak.  Szerencsére a kialakult helyzetben nem tudjuk arra fogni, hogy nincs időnk játszani a gyerekekkel. A társas-, szerep-, és kártyajátékok (amellett, hogy nagy élvezetet jelentenek) a szociális készségeket, a logikát is fejlesztik, javítják a kezek finom mozgását, és ezzel közvetve elősegítik az írás, olvasás, számolás elsajátítását. A játék fejlesztő hatása az egész gyermekkoron végig ível. Nagyon fontos tehát, hogy engedjük játszani a gyerekeket, sőt ösztönözzük őket a valódi, élményszerű játékra.

Tehát a következő hetekben itt találhatnak minden fejlesztési területhez kapcsolódó, otthon végezhető játékokat… Fogadják sok szeretettel!

Koósné Kocs Dorottya, fejlesztőpedagógus

 

Karantén párkapcsolatok

Az előző hetekben tárgyalt krízisnek, amelyet a koronavírus miatt megtapasztalunk, számos pszichológiai következménye van. Ezek egyike a szakmai és magánéleti terveink, szerepeink és feladataink jelentős átalakulása. Közülük is most az új helyzet indikálta párkapcsolati nehézségekkel és megoldási lehetőségekkel foglalkozunk, hiszen a kényszerű összezártság még egy jól működő kapcsolatot is eddig nem tapasztalt kihívások elé állíthat.
Első gondolatunk ezzel kapcsolatban az lehet, hogy egy ilyen kényszerhelyzet jót tesz a párkapcsolatunknak, hiszen több időt töltünk együtt. Természetesen ez is előfordulhat, azonban egy ilyen összezárt állapot nem hétköznapi, természetes helyzet, így nagyobb eséllyel a megszokottnál több stresszt, feszültséget tapasztalunk a kapcsolatunkban, ezen kívül könnyen felerősítheti a korábbi – ki nem mondott- sérelmeket, fel nem dolgozott konfliktusokat.
A krízis sajátossága, hogy nehézségeikkel együtt egyben a pozitív irányú változás lehetőségét is magában hordozza. Tekinthetünk úgy is erre az időszakra, mint egy lehetőségre, hogy a párkapcsolatunkon dolgozzunk, megerősítsük a szövetségünket, közelebb kerülve így egymáshoz.
Párkapcsolatunkban a karantén ideje alatt a következőkre érdemes figyelnünk:

Kapcsolatunk helye a napirendben
Korábban már hangsúlyoztuk a napirend fontosságát. Ezen belül is fontos, hogy ahogy a munkának, házimunkának vagy gyerekekkel való tanulásnak megvan a helye és az ideje, úgy a párunkra, párkapcsolatunk ápolására is biztosítsuk ezt. Ha korábban munka után, az esti időszak volt a közös időnk, akkor lehetőségeinkhez mérten igyekezzünk ezt az idősávot most is egymással tölteni. A korábbi rutin megtartása segít a biztonságérzetünk megőrzésében.

Szervezzük magunknak randit!
A bizonytalan ideig tartó otthonmaradás idővel nagyon egyhangúvá tud válni. Könnyen belekényelmesedünk abba, hogy kevesebb teendőnk van és rengeteg időnk. Ez az élmény a párkapcsolatunkat is érintheti, pedig a felszabadult idő lehetőségeket is tartogathat számunka: könnyen találhatunk olyan ismeretlen területeket, amit a párunkkal közösen fel tudunk fedezni. Ilyen lehet egy régóta tervezett közös főzés, társasozás, mozidélután, táncest vagy akár egy tematikus nap, mikor adott téma köré szervezzük a napunkat (pl. olasz filmeket nézünk, olaszos ételeket főzünk, szerepjátékot játszunk stb.). A lényeg, hogy ne essünk abba az illúzióba, hogy végtelen az időnk, és ugyanúgy tervezzük meg, mikor, mit szeretnénk közösen csinálni.

Intimitás megőrzése beszélgetéssel
Egy páros karantén bizonyos értelemben hasonló ahhoz a helyzethez, amikor frissen összeköltözünk valakivel. Izgalmasnak tűnik az együtt töltött idő lehetősége, ugyanakkor félelmeket is hozhat magával, hiszen a megszokottnál sokkal intenzívebb együttlétben lehet részünk. Teljesen természetes, hogy ilyenkor félelmekkel, kételyekkel, kérdésekkel találjuk magunkat szemben. Ha felismerünk magunkban ilyet, érdemes megbeszélni ezt a párunkkal, hiszen elképzelhető, hogy a másikban is megfogalmazódnak hasonló gondolatok. Így az elzárkózás, elszigetelődés helyett lehetőségünk van arra, hogy a hasonló gondolatok, érzelmek megélése mentén közös élményt teremtsünk és erősítsük az intimitást.

A konfliktusok kezelése
Összezárva úgy, hogy még az időszak végét sem látjuk, biztos, hogy a megszokottnál több feszültséget tapasztaltunk, így könnyebben kialakulhatnak konfliktusok a párkapcsolatunkban. Ez természetes jelenség, azonban jó, ha tudatosan próbáljuk meg kezelni a nehézségeket. Ha társunk egy- egy szokása a korábbiaknál jobban idegesít, adjunk neki hangot, de igyekezzünk nyugodtan megfogalmazni azt, ami zavar minket. Ugyanígy, ha korábban ki nem mondott vagy nem megbeszélt konfliktussal találjuk magunkat szemben, gondoljuk át ezzel kapcsolatos érzéseinket és osszuk meg a párunkkal. Ha veszekedés helyett konstruktívan, megoldásközpontú attitűddel tudunk jelen lenni ezekben a helyzetekben, számos új ismeretet szerezhetünk a párunkról, erősíthetjük a kapcsolatunkat és akár korábban meg nem oldott nehézségekkel is sikeresen megküzdhetünk.

Személyes határok tiszteletben tartása
Míg korábban a személyes, egyedül töltött idő szinte magától értetődő lehetett, hiszen különbözött a munkarendünk, máskor értünk haza stb., most azt tapasztaljuk, hogy 0-24 órában egy lakásban tartózkodunk. Ebben a helyzetben kiemelten fontos igényünk lehet, hogy saját magunkkal foglalkozzunk, másoktól elkülönülve, egyedül is töltsünk időt. Jelezzünk párunk felé, ha egyedüllétre van szükségünk és tartsuk tiszteletben a másik kívánságát. A személyes határnak adhatunk időbeli keretet (pl.: Ezt a 20 perces tornát szeretném egyedül megcsinálni.), de kijelölhetünk egy térbeli védett zónát is- egy fotelt például- ahová leülve pár percre vagy hosszabb időre mindenki tudja, hogy ne zavarjon.

A humor, mint megküzdési stratégia
A humor nagyon értékes erőforrásunk lehet egy-egy nehéz helyzetben. Csökkenti a belső feszültséget, ezáltal nemcsak átsegít a stresszes élethelyzeteken, de segít megőrizni a testi-lelki egészségünket is és felszabadítóan hat egyes feszült helyzetekre, beleértve a párkapcsolati konfliktusokat is. Ha jó időben, a másikra figyelve, őt nem bántva tudunk élni ezzel az eszközzel, egy közös nevetéssel sokat segíthetünk magunkon és a hangulatunkon. Az összezártság rengeteg humorforrást tartogat: számos lehetőségünk van elővenni olyan társast, ahol a nevetés garantált; vicces sztorikat megosztani egymással, humorosan csipkelődni, megtréfálni a másikat vagy egyszerűen bedobni egy jó poént. A közös nevetés a legjobb kapcsolatépítő módszer, éljünk vele most is!